Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Dömös címerével foglalkozik.


Dömös mai címere
Dömös falu pecsétje 1729-ből
Márton dömösi prépost (1329-1357) káptalani és címeres prépostsági pecsétjei 1347-ből. Az utóbbin látható eddig még meghatározatlan családi címere is.
Dömös határát igazoló szomszéd falvak esküdtjeinek aláírása és a falupecsétek 1850-ből
A dömösi római katolikus egyház pecsétje, 1928
A régi dömösi községháza táblája Esztergom megye címerével
A Dömös Barátainak Köre emblémája

Dömös címerének elkészítését és használatát a falu első írásos említésének kilencszázadik évfordulóján, 1979-ben határozta el a község képviselő-testülete. Azon az Árpádok hétsávos ősi címerrésze tűnik fel a lágyan fodrozó kék Dunában. Minthogy Dömös az első Árpád-házi fejedelmek és királyok birtokrésze volt, nagyobb ünnepeken Árpád-sávos zászlókkal lobogózzák fel a községet.[1]

Dömös község

(Komárom-Esztergom megye)

Pajzs alakú, benne kisebb pajzs 4 vörös 4 ezüst csíkkal, felette aranyszínű korona motívummal. Mind két motívum arra utal, hogy Dömös az államalapítás és az Árpád-házi királyok idején jelentős szerepet játszott.

A háttér felül zöld, amely a községet körülvevő hegyeket, alul kék, mely a Dunát jelképezi.

A két színfoltot ezüst hullámcsík választja el.

A címerrajz felett helyezkedik el a „Dömös” felirat. A címer díszesebb változatánál a „Dömös” felirat egy vörös szalagcsíkba kerül és felette a Prégotság oszlopfőjének rajza szerepel ezüst színben. [2]

  • Irodalom:

L. Kecskés András: Dömös. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest é. n. Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007

[3]

A település címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[4]

[5]

[6]

[7]

Rövidítések

Lásd még: