Kertészet/Fűszerek/Szömörce
A cserszömörce (Cotinus coggygria) a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjához tartozik. Egyéb nevei: szumák, cserzőfa, szömörcefa.
Elterjedése szerkesztés
Magyarországon a Déli-Vértesben, a Bükk, a Mecsek és a Bakony hegyeiben, valamint a Balaton-felvidéken található, de kertekben is előszeretettel telepített fás szárú, cserje vagy fa. A meleg, száraz, meszes helyeken terjedt el. Cserszömörce–molyhos tölgy bokorerdő jellegzetes növénye.
Leírása szerkesztés
Rügyei aprók, szórt állásúak, gömbölydedek, vörösesbarnák a félhold alakú, a nagy levélripacs kiugró levéltalpon ül. Hajtásai vékonyak, hengeresek, világosbarnák. Levelei kerekdedek vagy fordítottan tojásdadok lekerekített csúcsúak, ép szélűek, lemez alapjuk hirtelen elkeskenyedő. Ősszel a rikító sárgától a vérvörösig csodálatosan színeződnek. Virágai vékony, hosszú, szőrös kocsányokon, fürtökből, összetett piramis alakú, végálló dús bugában nyílnak. Eleinte zöldessárgák, majd szürkéslila színűek. Termései apró, piros, éréskor barna csontárok. Fája színes gesztű, finom, szövetű, selymes fényű, aranysárga színű.
Felhasználása szerkesztés
Gyulladáscsökkentő, fertőtlenítőszert készítenek belőle (fogíny-, torokgyulladás, aranyeres bántalmak, bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen) A növényből ipari bőrcserző-anyagot és sárga festékanyagot is nyernek ki. A kézműiparban kelmefestőszer volt, a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra. A cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus szájvíz neve is.
Források szerkesztés
Lásd még: Szömörce
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Szömörce, 2011. március 14., 03:29 (CET)