Kertészet/Lepkefélék/Gyászlepke

A lap mérete: 3603 bájt

Kártevők

Gyászlepke


[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Gyászlepke]]

Gyászlepke
([[]], Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovar! - Eszmei értéke:0 000,- Ft. (2016.)


A rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül az tarkalepkefélék családjához tartozó faj.


Magyar Wikipédia: Gyászlepke


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyászlepke témájú médiaállományokat.


Gyászlepke
és hernyója
A gyászlepke, más néven antiópalepke (Nymphalis antiopa, régebben Euvanessa antiopa) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó faj.


Elterjedési területe magába foglalja csaknem egész Európát, továbbá Ázsia és Észak-Amerika mérsékelt övi részeit – Európában egészen az Északi-fokig megtalálható, Spanyolország legdélibb területeiről, Görögországból és a Földközi-tenger szigeteiről hiányzik. Kedvező években egyes kóbor példányai Angliába, Észak-Németországba és Norvégiába is eljutnak. Szaporodnak is ott, de a nedves, hideg időjárást tartósan nem bírják.
Széles elterjedési területén eltérő alfajai és alakjai nem alakultak ki.
Magyarországon régebben mindenütt megtalálható volt, állományai azonban a második világháború után eddig tisztázatlan okokból erősen megcsappantak. Egyedszáma többnyire tartósan alacsony, de figyelemre méltóan állandó. Így a gyászlepke egyes példányait sok helyütt megfigyelhetjük.
3,5 centiméteres szárny-fesztávolságú. A nőstény valamivel nagyobb, mint a hím.
Egyetlen más fajjal sem téveszthető össze. Felül bársonyos barnásfekete, némi vörös árnyalattal, széles világossárga vagy fehéres szegéllyel, a szegély mögött liláskék foltsorral. Fonákja hasonlít a színéhez, csak sötétebb és hiányzik róla a szegély kék foltsora. A szárnyak külső szegélye jellegzetesen cakkos. A sárga és fehér szegélyű példányok nem önálló alakok, csak arról van szó, hogy a nyári sárga szín áttelelés közben kifakul.
A fekete hernyók hátát egy sor rozsdavörös folt tarkítja. Testük valamennyi ízét erős tüskék védelmezik kétoldalt.
Napos erdőkben, erdei tisztásokon, erdőszéleken, ligetekben, bokros vidékeken, meleg völgyekben él, de kertekben és parkokban is megtalálható; nagyon jól repül. Nyír-, nyár-, fűz- és szilfákon él. A kisebb vagy közepesen magas fákat kedveli, és ezek kicsurgó nedvét szívogatja. Kedveli a rothadó gyümölcsöket is; virágra nagyon ritkán száll.
Egyetlen nemzedéke júniustól augusztus végéig repül, majd lepke alakban telel át. Az áttelelt egyedek még májusban is láthatók. A hernyók júniustól júliusig fejlődnek közös szövedékben.


A Wikimédia Commons tartalmaz Gyászlepke témájú médiaállományokat.

Forrás: Gyászlepke

Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935