A lap mérete: 3187 bájt
Kártevők
Levélatkák
_-_upper_epidermis.JPG)
Levélatkák
- (Phyllocoptes, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A levélatkaformák a pókszabásúak osztályában a bársonyatka-alakúak rendjébe tartozó gubacsatkafélék családjának az egyik legnépesebb alcsaládja több mint 2000 fajjal.
- Parányi (0,07–0,3 mm-es) állatok, ezért szabad szemmel csak kártételük látható. A többi gubacsatkaszerűhöz hasonlóan mindössze két pár lábuk van; testük hengeres, féregszerűen megnyúlt. Szájszervük szúrószervvé módosult.
- Szervezetük annyira leegyszerűsödött, hogy légző-, keringető- és kiválasztó szerveik sincsenek. Vékony kültakarójukon át, kezdetleges tracheákkal lélegzenek; testfolyadékukat, a hemolimfát csupán testük mozgatásával keringetik. A valódi gubacsatkáktól (Eriophyinae) eltérően egyes hátoldali gyűrűik szélesebb gyűrűkké olvadtak össze. Az ilyen, szélesebb hátoldali félgyűrűk a tergitek, alattuk a keskenyebb hasoldali félgyűrűk a ventritek.
- Egyes fajok téli és nyári alakjuk apró kiemelkedéseinek számát és formáját változtatva a párologtatásukat is szabályozzák. Rövid lábaik testük elején nőnek, ezért testük aránytalanul nagy hátsó részét hasoldali sertéikkel támasztják alá. A levélszőrökön lábfejük „tollas karmaival” és faroksertéikkel tornázzák át magukat.
- A többi gubacsatkaszerűhöz hasonlóan növényi nedvekkel táplálkozó kártevők. Tökéletesen alkalmazkodtak a különféle élőhelyek adottságaihoz, olyannyira, hogy legtöbbjük egy-egy gazdanövényre (illetve néhány, közeli rokon fajra) szakosodott.
- Kizárólag fás szárú növények levelein élnek. Egyes fajok a levél színét, mások a fonákát szívogatják, és ha sokan vannak, ellephetik a levéllemez mindkét oldalát is. Ha túlszaporodnak, a megtámadott levelek apróbbak maradnak, barnára színeződnek, majd a levéllemez begörbül, illetve összecsavarodik, a hajtás kevesebbet nő, a lomb korán lehullás.
- Rügyekben (rendszerint a rügypikkelyek alatt), ritkábban a kéreg repedéseiben telelnek át.
- A hímek gomba alakú spermatoforákat helyeznek el a levelekre, és a nőstények lapátot formázó, öblös ivari fedőlapjukkal préselik ki ezekből a spermát. Az ivaros szaporodás mellett előfordul köztük a szűznemzés is – olyannyira, hogy sok faj nőstényei rendszerint hímek nélkül hozzák létre utódaikat.
- Legfőbb természetes ellenségeik a ragadozó atkák.
- Mészkénlével és Parathion-tartalmú szerekkel lehet ellenük védekezni.
Forrás: Magyar Wikipédia: Levélatkák
