Kopogóbogár
Kis kopogóbogár
A kis kopogóbogár (Anobium punctatum, korábban Anobium striatum Olivier, 1790) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül az álszúk (Anobiidae) családjához tartozó faj. Közkeletű neve: faszú.
Elterjedése
A kis kopogóbogár Európában és Ázsiában az északi sarkkörig honos, Amerikába és Ausztráliába behurcolták. Helyenként nem ritka.
Megjelenése
A kis kopogóbogár mintegy 0,5 centiméter hosszú. A sötét színű, jelentéktelen bogár kevéssé feltűnő. Mégis általánosan ismert mint „faféreg”, mivel lárvái öreg bútorokban vagy gerendákban komoly károkat okoznak.
Életmódja
A kis kopogóbogár a szabad természetben korhadt, száraz fában, taplógombákban él. Emberkísérő állat lévén azonban sokkal gyakoribb az épületekben, épületfában, bútorokban és fafaragványokban. Az egyébként emészthetetlen cellulóz a lárvák bélrendszerében szimbiotikus mikroorganizmusok közreműködésével táplálkozásra alkalmassá válik.
Szaporodása
A nőstények a fába rakják petéiket. A lárvák a cserebogárpajorra emlékeztetnek, lábuk rövid, és erőteljes szájszervvel rendelkeznek, amellyel a száraz fában járatokat rágnak. A fa belsejét összevissza rágják, járataikat faliszttel töltik meg. A fában fejlődnek, a fából élnek, és ott is bábozódnak. A rovar teljes fejlődési ideje több mint egy év lehet.
Tarka kopogóbogár
A tarka kopogóbogár (Xestobium rufovillosum) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül az álszúk (Anobiidae) családjához tartozó faj.
Elterjedése
A „halál órájának” is nevezett bogarat az európai telepesek a világ számos részébe magukkal vitték. Mindenütt remekül szaporodik, ahol megfelelő táplálékot talál. Annak ellenére, hogy a keményfákat egyre ritkábban használják építéshez, illetve új impregnáló módszereket és favédő szereket fejlesztettek ki, nem veszélyeztetett.
Megjelenése
A tarka kopogóbogár lárva hossza 11 milliméter, a báb hossza 7-8 milliméter és az imágó hossza 5-9 milliméter. A rovar fejét előrenyúló, kopogtatásra szolgáló nyakpajzs védi, amelyet a tor képez. Fő érzékszervei a szeme és a csápja. Hártyás szárnya bonyolult módon potrohából nő ki és a kitines fedőszárny fedi. A potroha tartalmazza a szaporodószerveit. Hat rövid lába öt-öt ízre oszlik és karomban végződik. Szőrszálak százai képeznek rajta tapaszt, amelynek segítségével fejjel lefelé is tud mászni. A lábak a torból indulnak. A lárva féregre hasonlít, krémszínű, hajlott, teste szelvényezett. Átrágja magát a fán, eközben eszik, növekszik és vedlik.
Életmódja
A rovar imágóként éjszaka aktív. Lárvaként elhalt keményfával táplálkozik. Az imágó nem táplálkozik. A hím bogár 8-9, a nőstény 9-10 hétig él.
Szaporodása
Az ivarérettséget 2-3 éves korban éri el. A párzási időszak március-június között van. A nőstény egyszerre körülbelül 50 kicsi fehér petét rak. A petéből való kifejlődéshez 1-2 hét kell, hogy elteljen. A lárvastádium kettőtől tíz évig is tarthat. A bábstádium 2-3 hétig tart; a bogarak tavaszig téli merevségben vannak.
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Kopogóbogár, 2011. március 1., 06:27 (CET)