Állatok/Bogarak/Szúfarkasfélék

A lap mérete: 5360 bájt

Kertészet

Szúfarkasfélék


Szúfarkasfélék
Szúfarkasfélék
(Cleridae, Syn: -)
Más neve(i): -


A szúfarkasfélék a rovarok osztályának bogarak rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak alrendjébe tartozó család.
Hozzávetőlegesen 270 nembe sorolt mintegy 3500 fajjal minden állatföldrajzi régióban megtalálhatóak. Magyarországon 11 nemük 22 faja fordul elő.
Kis és közepes méretű bogarak (2–24 mm). Erősen szklerotizált testük nyújtott, tojásdad, testalkatuk távolról a hangyákéra emlékeztet.
Testük világosabb, elálló szőrökkel borított. Fejük szélesebb, vagy körülbelül olyan széles, mint az előtoruk. Rágójuk előreálló, erős. 11-ízű csápjaik rövidek, az előtor hosszát nem haladják meg, a végük felé gyakran megvastagodnak, és 3-6-ízű csápbunkót alkotnak. Előtoruk vagy harántos, vagy hosszabb, mint széles; ilyenkor hátrafelé kismértékben elszűkül.

Thanasimus dubius lárvája

Szárnyfedőjük az előtornál szélesebb, általában párhuzamos szélű, az egész potrohot befedi és többé-kevésbé elkülönülő pontsorokat visel. A szárnyfedők általában feltűnő (aposzematikus) mintázatúak, sokszor fémfényűek, általában élénk színű piros, sárga, narancssárga, vagy kék haránt-sávokból állnak. A potrohszelvények két oldalán nincsenek kitüremlíthető bőrzsákjaik. Lábfejképletük 5-5-5, de a 4. íz sokszor nehezen észlelhető.
A lárvák hosszúkásak, hengeresek, gyengén kitinizáltak. Testük világos vagy rózsaszínű, a fejkapszula sötétebb színű. Lábaik elég rövidek.
A szúfarkasfélék nagyobb része ragadozó életmódot folytat, más fajok dögevők, illetve pollenfogyasztók. A ragadozó fajok nappali életmódúak, farakásokon, tuskókon fordulnak elő. Erdészetileg hasznosnak tekinthetők, mivel pusztítják a fát károsító más rovarokat. Történtek próbálkozások hasznosításukra a biológiai védekezésben különféle szúfajok ellen. A közép-európai fajok közül ilyen ragadozó a vörösnyakú szúfarkas.
Dögevők a Necrobia-, Korynetes-fajok. Ezek természetes körülmények közt csak a tetemek lebomlásának egy adott fázisában fordulnak elő dögökön; ritkábban ezen fajok mint élelmiszer-kártevők léphetnek fel.
A fajok harmadik része (ilyen a szalagos méhészbogár) pollenfogyasztó és ragadozó, ezen fajok virágokon, főleg az ernyősvirágzatú növények virágain tartózkodik. A nőstények vadméhek, főleg a művészméhek (Megachilidae) és az ősméhek (Colletidae), valamint a kaparódarazsak (Sphecidae) fészkeibe rakják petéiket.

Magyarországi fajok

  1. Fehérszalagos szúfarkas (Tarsostenus univittatus)
  2. Fekete szúfarkas (Tillus elongatus)
  3. Feketenyakú szúfarkas (Clerus mutillarius)
  4. Hatfoltos méhészbogár (Trichodes favarius)
  5. Házi szúfarkas (Opilo domesticus)
  6. Hengeres szúfarkas (Dermestoides sanguinicollis)
  7. Hosszúszőrű törpeszúfarkas (Korynetes caeruleus)
  8. Kék hullabogár (Necrobia violacea)
  9. Közönséges szúfarkas (Opilo mollis)
  10. Nagyfejű szúfarkas (Denops albofasciatus)
  11. Rövidszörű törpeszúfarkas (Korynetes ruficornis)
  12. Sápadt szúfarkas (Tillus pallidipennis)
  13. Sárga szúfarkas (Opilo pallidus)
  14. Szalagos méhészbogár (Trichodes apiarius)
  15. Szőlő-szúfarkas (Tilloidea unifasciata)
  16. Vöröslábú hullabogár (Necrobia rufipes)
  17. Vörösnyakú hullabogár (Necrobia ruficollis)
  18. Vörösnyakú szúfarkas (Thanasimus formicarius)


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Szúfarkasfélék

A Wikimédia Commons tartalmaz Szúfarkasfélék témájú médiaállományokat.