Állatok/Csüngőlepkék
< Állatok
A lap mérete: 6653 bájt
Kártevők
Csüngőlepkék
Magyar Wikipédia: [[w:Csüngőlepkék|Csüngőlepkék
szúnyoglábú bibircsvirágon (Gymnadenia conopsea)
Csüngőlepkék
- (Zygaenidae, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A csüngőlepkefélék a valódi lepkék alrendjébe tartozó Heteroneura alrendág Zygaenoidea öregcsaládjának névadó családja. A hagyományos rendszertanok az éjszakai lepkék (Heterocera) alrendjébe sorolják őket annak ellenére, hogy fajaik többsége nappal repül.
- A mérsékelt égövtől a trópusokig találkozhatunk velük – leginkább azokon a helyeken, ahol a fő táplálékuknak számító pillangósvirágúak nőnek. Európában a jégkorszakot szubmediterrán menedékekben vészelték át. Magyarországon jelenleg két alcsalád huszonhat faja él, ezek közül négy védett. A nyugati csüngőlepke (Zygaena fausta) valószínűleg a kipusztulás határára jutott. Azokon a hegyvidékeinken, ahol sok a turista, az erős taposás és a fokozatos beépítések miatt az utóbbi 50–60 évben mintegy fél tucat jellegzetes pannóniai faj kipusztult.
- Közepes vagy kisebb termetű molylepkék. Potrohuk többnyire vastag, vékony, hajlékony csápjuk vége általában bunkós. Szívókájuk hosszú. Potrohuk vaskos.
- Élénk színű szárnyaik keskenyek és hosszúak. A hátulsó szárnyon mindig van kapcsolósörte. A szárnyak leggyakoribb színváltozatai:
- fémzöld;
- fekete;
- fekete, illetve sötétszürke alapon pirossal (ritkábban fehérrel) pettyes-csíkos.
- A hátsó pár szárny alapszíne gyakran piros, és csak szegélye fekete. Számos fajt „vérpettynek” is neveznek, mert első szárnyukat nagy vérvörös pettyek tarkítják.
- Vaskos, sárgás, zöldes vagy kékes színű, rövid szőrű hernyóik mindkét vége elvékonyodik. A ciánra kevéssé érzékenyek, ezért ciános gyűjtőüvegben sokáig életben maradnak.
- Finoman szőrözött, tizenhat lábú hernyóik a többnyire a gyepszintben élnek, kétszikű, leginkább lágyszárú, gyakran pillangós növényeken, leggyakrabban a gyökerekben. Ott is bábozódnak be orsó alakú, pergamenszerű szövedékben (kokonban). Egyes fajok hernyói akár kétszer is áttelelhetnek.
- Imágóik meleg, napsütéses időben, a virágos réteken röpködnek – nehézkesen, alacsonyan. Táplálkozás közben magányosan vagy csoportosan csüngenek a fészkesvirágzatúakon és a pillangós virágokon – erről a szokásukról kapták nevüket. Hazánkban a rétek elgyomosodásával, cserjésedésével és az erdősítéssel folyamatosan szűkül természetes élőhelyük. Különösen rontja létfeltételeiket a rétek műtrágyázása, mert ez csökkenti a pillangósvirágúak számát.
- Ha veszélyt éreznek, holtnak tettetik magukat. A rovarevő állatok – madarak, gyíkok – általában békén hagyják őket, mert érintésre kellemetlen ízű, olajos, sárgás nedvet bocsátanak ki magukból.
- Acélszínű csüngőlepke (Zygaena filipendulae)
- Bíborszínű csüngőlepke (Zygaena purpuralis)
- Fehérgyűrűs csüngőlepke (Zygaena carniolica)
- Fémlepkeformák
- Görög fémlepke
- Jordanita fazekasi
- Kormoslepke
- Közönséges csüngőlepke (Zygaena achilleae)
- Közönséges fémlepke
- Lonc-csüngőlepke
- Lycastes exulans
- Nyugati csüngőlepke (Zygaena fausta)
- Ördögszem csüngőlepke (Zygaena scabiosae)
- Ritka csüngőlepke
- Ritka fémlepke
- Valódi csüngőlepkék
- Változékony csüngőlepke
- Vérpettyes csüngőlepke (Zygaena angelicae)
- Vörös csüngőlepke (Zygaena laeta)
Forrás: Magyar Wikipédia: Csüngőlepkék
Kalmár-Csépe Lepkék Móra kiadó 1973. ISBN 963 11 2519 X, A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935
