Állatok/Cserebogarak/Zöld cserebogár
< Állatok
Zöld cserebogár
- (Anomala vitis, Syn: -)
- Más neve(i): nagy fináncbogár
- A zöld cserebogár vagy a ganajtúrófélék családjába tartozó, Közép- és Dél-Európában elterjedt, a szőlőt és a gyümölcsfákat károsító bogárfaj.
- A zöld cserebogár 20-22 mm hosszú. Testalkata vaskos, szárnyfedője erősen domború. Feje, tora és szárnyfedője smaragdzöld színű, fémfényű. Hasi oldala is fémfényű, sötétbarna vagy feketés, ritkásan szőrös. Csápjai lemezesek. Harmadik lábpárjának "combja" (femur) megvastagodott.
- Ismert némileg ritkább, valamivel (18-20 mm) kisebb, vöröses árnyalatú változata is.
- Európában, ezen belül Észak-Olaszországban, a Balkán-félszigeten és a Kárpát-medencében honos. Magyarországon főleg a Duna-Tisza közén és az Alföld homoktalajain fordul elő, de megtalálható a Dunántúlon (Tolna, Fejér megyék, ritkábban Zala, Komárom-Esztergom, Baranya) is.
- A homokos talajú területeken él. Petéiket a talajba rakják le. Fejlődésének tartama lehet egy-, de hároméves is. A kikelő lárvák a talajban élnek, eleinte csak a humuszt esznek, később a növények gyökereit rágják. A pajorok a talajban áttelelnek, majd június második felében és júliusban rajzanak. A kifejlett bogarak nappal aktívak.
- A zöld cserebogár régóta ismert mezőgazdasági kártevő. Az 1930-as évek után visszahúzódott de kb. 2000-tól a szőlők, gyümölcsösök egyik jelentős károsítójává lépett elő.
- Tápnövényei a szőlő, dió, szilva, cseresznye, meggy, alma, ezenkívül orgona, fűz, nyár, hárs, eperfa. A bogarak a levél lemezét rágják le, csak az erezet marad meg. A fákat tarra is rághatják, különösen a faiskolákban, fiatal telepítéseknél okozhatnak nagy károkat. A gyümölcsök közül az őszibarack héját rágja meg.
- Elsősorban feromoncsapdákkal vagy permetezéssel védekeznek ellene.
Forrás: Magyar Wikipédia: Zöld cserebogár
