Szár-fonálféreg
- (Ditylenchus dipsaci, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A nőstény karcsú, 1–2,2 mm hosszú, igen mozgékony. Aszáj szuronya a fej szélességénél alig hosszabb, a végén gombszerű duzzanatok vannak. Ahosszúkás nyelőcső közepén kis ovális, megvastagodott rész van. A hím kisebb 1–1,8 mm hosszú.
- A D. dipsaci alaktanilag meglehetősen képlékeny faj. Nagysága is rendkívül tág határok között ingadozik. Gazdanövény-körének, valamint szűkebb ökológiai adottságainak megfelelően különféle alakjai, biotípusai, ökológiai alfajai vagy rasszai vannak.
Földrajzi elterjedése
- Az egész világon elterjedt faj, Európában mindenütt gyakori. Magyarországon közönséges, különböző növényállományokban gyakran fordul elő.
Tápnövényei
- Tápnövényköre nagyon széles. Biológiai rasszok képzésére rendkívül hajlamos faj. Egyes rasszai csak meghatározott gazdanövényekben fordulnak elő. Jelenlegi ismereteink szerint legalább 20 rassza van. :A fontosabb gazdanövényeik alapján ismert többek között a lucerna-, lóhere-, burgonya-, rozs-, hagymarassz. Az egyes rasszok populációi azonban más gazdanövényekben is előfordulhatnak.
Gazdasági jelentősége
- Magyarországon elsősorban a vöröshagyma és fokhagyma kártevőjeként ismert. Hazai felmérések szerint a makói hagymatermesztési körzetben a szár-fonálféreg által fertőzött vöröshagymának üzemi felületen (0,1–0,4%-a, a háztáji művelésben 15–22%-a, afokhagymának az üzemi felületeken 11–14%-a, háztáji művelésben 38–47%-a bizonyult fertőzöttnek. Jelentős károkat okozhat a tulipán- és a jácintkultúrákban.
- A gazdanövényei között felsorolt szántóföldi növényeket hazai viszonyaink között is károsíthatja, ennek mértéke azonban pontosan nem ismert.
Kárképe
- - A megtámadott rozs-, zab- és a kukoricaállományban a növények foltszerűen, gyengén fejlődnek.
- - Ezek a gócok az első kaszálás után feltűnővé válnak.
- - A megtámadott növény tövének alja hagymaszerűen megduzzad, a levelek fodrosodnak, kuszán állnak. :- A kalászban csak néhány szem fejlődik vagy a kalász üres marad.
- - A lucerna töve feltűnően megduzzad, megbarnul és törékennyé válik.
- - A lóhere töve hagymaszerűen duzzad, a levelek fodrosak, ráncosak lesznek, a virágkezdemény gubacsszerűen megduzzad.
- - A takarmány-, cukor-, sárgarépa, valamint a mangold levélfelülete a nyár végén sűrűn megráncosodik, varasodik, mélyen benyomuló barázdák alakulnak ki rajta.
- - Másodlagos kórokozók megtelepedését követően a megtámadott répatest rothadni kezd.
- - A levélzet csak a fertőzés előrehaladottabb stádiumában kezd fonnyadni, sárgulni.
- - A vöröshagyma levelei megvastagodnak, a levéllemezek ellaposodnak. Erős fertőzés esetén már a csíranövény elhal.
- - A hagyma belső pikkelylevelei megduzzadnak, ezért gyakran felreped, idővel megpuhul és elrohad.
- - A fokhagyma levelei elsárgulnak, elfonnyadnak, a hagyma szivacsossá, emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik.
- - A dohány szárán 5–20 mm nagyságú sárgásbarna gubacsok képződnek, amelyek a szárban a vízszállító edények szakadását okozzák. A szár meggyengül, törékennyé válik.
- - A szamóca levelei megvastagodnak, a levélnyél erősen megduzzad, a virágok kicsik maradnak, a termés mennyisége csökken.
Életmódja
- Évente, a hőmérsékleti viszonyoktól függően több nemzedéke fejlődik ki.
- Szabadföldi körülmények között a lárva a talajban telel, elszáradt, fertőzött növényi részekben. :Évelő vagy áttelelő növényekben (pl. hagyma) tárolóhelyiségben is fennmarad, és a következő évi fertőzés forrása lehet.
- Kedvezőtlen körülmények között, száraz környezetben, megfelelő tápnövény hiányában a lárva testnedve túlnyomó részének elvesztésével inaktív állapotba kerül, és hosszú időn keresztül, évekig képes fennmaradni.
- Tavasszal, a hőmérséklet emelkedését követően, nedves környezetben a lárva újból aktív állapotba kerül, felkeresi tápnövényét.
- A növény felületén képződő vízhártyában vándorolhat a növény föld feletti részeire s többnyire a légzőnyílásokon keresztül hatol be a szövetekbe.
- Gyökéren keresztül is bejuthat a növénybe, ahol aktív mozgással keresi fel a megtelepedésre alkalmas helyeket.
- A kifejlett állat élettartama 45–73 nap. A megtermékenyített nőstény folyamatosan 200–500 tojást rak. Kedvező környezeti feltételek között a tojás barázdálódásától az ivarérett egyed kifejlődéséhez 23 nap szükséges. A fonnyadó, száradó növényt elhagyják, újabbakat keresnek fel. Amennyiben megfelelő tápnövényt nem találnak, inaktív állapotba kerülnek.
Természetes ellenségei
- A különböző ragadozó fonálféregfajok egyedei a szárfonálféreg populációk hatékony szabályozói.
- Az Arthrobotrys oligospora gombafaj hifafonalaiból képződő fogóháló sok szár-fonálféreg egyedet pusztíthat el.
- A Verticillium sphaerosporum penészgombafajt ugyancsak mint a szár-fonálféreg pusztítóját tartják számon.
Tömeges elszaporodása
- Tömeges szaporodásának a nedves körülmények kedveznek. Egyedszáma rövid időn belül káros szintig emelkedhet. Egy kilogramm talajban lévő 10–20 példány a beültetett hagymát, répát, zabot, burgonyát egy tenyészidőn belül súlyosan károsíthatja.
Védekezés
- - Szaporításra csak fertőzésmentes növényeket szabad felhasználni. Vonatkozik ez különösen a vöröshagymára, a fokhagymára, hagymás dísznövényekre.
- - A vöröshagyma esetében a magra is.
- - A dugványok, hagymák, gumók meleg-vizes kezeléssel fertőtleníthetők.
- - A felszedett hagymát vagy a kiültetendő dugványt – még nyugalmi állapotban – 43–45 °C-os vízben 3–4 órán keresztül kell áztatni, majd lehűtve gondosan szárítani.
- - A szár-fonálféreggel fertőzött területen gazdanövényeit legalább 4 éven keresztül nem szabad termeszteni. Ezen idő alatt alapvetően fontos követelmény, hogy a terület gyommentes legyen.
- - A talaj vegyszeres fertőtlenítésére dazomet, aldicarb, diazinon, metán-ammónium, oxamil hatóanyag-tartalmú készítmények alkalmazhatók.
Forrás: Magyar Wikipédia: Szár-fonálféreg