Állatok/Légyalkatúak/Aknázólegyek
< Állatok | Légyalkatúak
Aknázólegyek
- (Agromyzidae, Syn: Liriomyza langei, Phytomyza rufipes)
- Más neve(i): -
- A Diptera rendbe tartozó aknázólegyek vírusátvitele a légyimágók tojócsövével történik. Két vektor vírusterjesztő szerepe ismeretes.
- - Az egyik a (Liriomyza langei), amely a Chenopodium mozaik vírus (sowbane mosaic sobemovirus), és a dohány mozaik vírus (tobacco mosaic tobamovirus),
- - a másik a (Phytomyza rufipes), a tarlórépa göndörödés vírus (turnip crinkle carmovirus).
- Az aknázólegyek mérete 1,7–2,3 mm között változik, színük sárgás-fekete, sárga hátlemezzel. Hőmérséklettől függően 2–10 hétig élnek. Tojásaikat a levél szövetébe rágott mélyedésekben helyezik el.
- Ezek a rágások a teljes levélszövetet beboríthatják, beltéri termesztésnél azonban ritkán okoznak gondot. A kikelt lárvák úgynevezett aknákat rágnak a levél szövetébe, ami szélsőséges esetben olyan sűrű lehet, hogy nem marad ép zöldfelület.
Tünetek
- A lárvák folyamatos táplálkozása világos színű aknákat hoz létre, leginkább a friss, lédús hajtásokon. Ezáltal a levelek növekedése lelassul, a virágzás tovább tart. Ritkán fordul elő teljes pusztulás, de a növény más betegségekre is fogékonyabb lesz.
Kezelés
- A járatokban rejtőző nyüvek ellen a permetezés gyakran hatástalan, de ezeknek a kártevőknek is megvan a maguk természetes ellensége, például a darazsak (Dacnusa sibirica, Diglyphus isaea, Opius pallipes).
- A károsított leveleket szintén el kell távolítani, míg a kifejlett egyedekkel szemben a sárga rovarcsapdák is hatékonyak lehetnek. Biológiai védekezésként Neem-olaj alkalmazható.
- Magyar Wikipédia:Aknázólegyek
