Kövirigó
- (Monticola saxatilis, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A kövirigó a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a légykapófélék családjába tartozó faj.
- Védett madár! - Eszmei értéke: 500 000,- Ft. (2012)
- Elterjedési területe Dél-Európától Közép-Ázsián keresztül Észak-Kínáig húzódik. Vonuló faj, a telet a Szaharától délre tölti Afrikában. Az elterjedésének északi peremén élő populációk az elmúlt évtizedekben kihaltak vagy visszahúzódtak, például a 20. század elején még Lengyelországban is költött, ahonnan mára eltűnt.[1] Az állomány egésze azonban nem veszélyeztetett.
- Magyarország középhegységeiben megritkult, de kis számban még rendszeresen fészkel. A teljes hazai állomány nagyságát 20-30 pár körül becsülik.
- Rigó nagyságú, mintegy 17–21 cm testhosszú madár. A nászruhás hím jellegzetes kék-vörös-fehér mintázatáról könnyen felismerhető. A tojók és a fiatalok barnás színűek, de a hasonló kék kövirigó tojójánál és fiataljainál világosabbak.
- Száraz, délre néző, sziklakibúvásokkal tarkított kopár hegyoldalak madara.
- Nyáron sokféle rovart fogyaszt, de zsákmányul ejt kisebb gyíkokat is. Ősszel bogyókat is fogyaszt.
- Fészkét sziklarepedésekbe, üregekbe rakja, fészekalja 4-5 tojásból áll.
- Magyarországon fokozottan védett!
Forrás: Magyar Wikipédia Kövirigó
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)