Sordély
- (Emberiza calandra, Syn: Miliaria calandra)
- Más neve(i): Kukorica sármány
- A sordély a madarak osztályának a verébalakúak rendjéhez, ezen belül a sármányfélék családjához tartozó Miliaria nem egyetlen faja. Egyes rendszerezések az Miliaria nem egyetlen fajának sorolják be Miliaria calandra néven.
- Védett madár! - Eszmei értéke: 25 000,- Ft. (2012)
- Afrika északnyugati részéről, Nyugat- és Közép-Európán át a Skandináv-félsziget déli partvidékéig és Ázsiának Törökországot, Iránt magába foglaló területén költ. Elsősorban sík vidéki faj, kisebb számban azonban domb- és hegyvidékeink szélső nyitott lejtőin, mintegy 400 m-es tengerszint feletti magasságig megtalálható.
- Testhossza 19 centiméter, szárnyfesztávolsága 26-32 centiméter, farka hossza 7 centiméter, testtömege 35-63 gramm, a hím nagyobb, mint a tojó. Háti oldalán az alapszíne földszínű barna, feketésbarna szárfoltokkal. Szemsávja és a halántékán keresztül húzódó alig látszó csík piszkosfehér; pofája és füle tájékán barnás alapszínen hosszanti sötétebb vonalak vannak, melyeket alulról ugyancsak sötéten vonalazott szennyesfehér sáv határol. Evező- és kormánytollai sötétbarnák, a tollak külső zászlóján keskeny világos szegéllyel. Szeme sötétbarna, csőre szarubarna, lába világos barnás hússzínű.
- Nyáron részben rovarevők, máskor különféle gyomok, gabonafélék (búza, zab), és más gazdasági növények (köles, fénymag, mák) magvaival táplálkozik, valamint zöld növényi részeket (tyúkhúr, fiatal gabona) is elfogyaszt.
- Fészkét talajmélyedésbe a sűrű fű közé, olykor bokrok alá jól elrejtve építi a tojó. Ritkán előfordulhat a földtől 30–40 cm-es magasságban rakott fészek is. A fészek fűből és gyökérszálakból készíti, állati szőrökkel és tollakkal béleli. Fészekalja 4-5, néha azonban csak 2-3 tojásból áll, második költésekor kevesebb tojást rak. E faj esetében is ismert a többnejűség. A költése átlagban 12 napig tart, mely a tojóra hárul. Fiókáit rovarokkal, tücskökkel, pókokkal táplálja. A fiókák 10-12 nap múlva hagyják el a fészket.
- Magyarországon ingadozó számban, de általánosan elterjedt, rendszeres fészkelő.
- Magyarországon védett!
Forrás: Magyar Wikipédia Sordély
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)