.JPG)
.JPG)
Ázsiai márványospoloska
- (Halyomorpha halys, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az ázsiai márványospoloska a rovarok osztályának félfedelesszárnyúak rendjébe, ezen belül a címeres poloskák családjába tartozó inváziós rovar. Eredeti őshazája Kína szárazföldi része, Tajvan, Japán és a Koreai-félsziget volt, de ma már Európában és Amerikában is elterjedt.
- Az Egyesült Államokba véletlenül vihették be és az első példányt 1998 szeptemberében gyűjtötték be. Az ázsiai márványospoloska jelentős mezőgazdasági kártevő, 2011-re pedig az amerikai gyümölcsösök szezonális kártevőjévé vált. A 2000-es évek elején Észak-Amerika számos részén regisztrálták és a 2010-es évek elején Európában és Dél-Amerikában is megfigyelték.
- A felnőtt egyedek körülbelül 1,7 cm hosszúak és kb. ugyanilyen szélesek és jellegzetes pajzs alakú a formájuk. Különböző barna árnyalatai léteznek, mind a felső, mind a hasi oldalon (szürkés, fehéres, feketés és kékes). A „márványos” kifejezés oka, hogy színe hasonlít az erezetes márványéra. E fajta jelölései közé tartozik a csápok váltakozó világos és sötét sávjai. A lábak barnák, halvány fehér foltokkal vagy szalagokkal. A bűzmirigyek a tor alján, középen helyezkednek el, az első és a második lábpár között, valamint a potroh hátsó felületén.
- Az ázsiai márványospoloska olyan szúró-szívó szájszervvel rendelkező rovar (mint minden Hemiptera vagy „valódi bogár”), amely a szájszervét használja a gazdanövényből való táplálkozáshoz. Ezen táplálkozás részbeni eredménye a gyümölcsök felületén a gödrök megjelenése, a levelek pöttyöződése, amely a termény fejlődésbeli visszamaradásához, a mag satnyuláshoz vezet, ill. a növény kórokozói is könnyebben megjelennek. Ez a poloska mezőgazdasági kártevő, étlapján több mint 100-féle gyümölcs és zöldség van, amely kultúrákban jelentős kárt tud okozni. Japánban jelentős szójabab- és gyümölcskártevő. Az USA-ban jelentős őszibarack, alma, zöldbab, szójabab, cseresznye, málna és körte kártevő.
- A kifejlett ázsiai márványospoloska nagyobb valószínűséggel költözik be az otthonokba, épületrészekbe, mint a többi poloskafaj és az ilyen helyekre való behúzódással vészeli át a hidegebb időszakot. Miután megtalálták a helyüket, hibernált állapotba kerülnek, de sokszor a ház melegétől aktívvá válnak.
- A felnőtt rovarok több hónaptól egy évig élhetnek.
- Nagyon kedveli a mirigyes bálványfát (a köznyelvben sokszor ecetfaként ismert) és az illatos (kínai) császárfát, melyeknek jelentős károkozója.[11]
- A poloska szúrós szaga korianderre emlékeztető. A potroh alsó részéből kieresztett bűz egy védelmi reakció eredménye, amelynek célja megakadályozni, hogy az ellenségei (pl. madarak, gyíkok) elfogyasszák, de bármikor használja a bűzét, ha megijed (pl. ha kézbe veszik).
- Az udvarlás során a hím feromonokat és rezgő jeleket bocsát ki, hogy kommunikáljon a nősténnyel, aki a saját vibrációs jeleivel válaszol, mint minden poloska. A poloskák e jeleket használják egymás felismerésére, helyzetük beazonosítására. Ezek a rezgő jelek alacsony frekvenciájúak, és az ázsiai márványospoloska hímjének jele sokkal hosszabb, bármely más, korábban leírt poloska jelénél, bár ennek jelentése még nem egyértelmű.
- Az általánosan melegedő klíma ideális a szaporodásukhoz, ezért az egyedszám meredeken emelkedett. Optimális körülmények között egy felnőtt poloska a kikelés után 35–45 napon belül fejlődik ki és a nőstények egy csomóban 30-40 petét, egész életük során 400 petét raknak. Őshazájában képes évente 2 ciklusban is szaporodni. Európában és az USA egyes részein 1 nemzedéket figyeltek meg, de a melegebb éghajlaton akár 6 generáció is képes megjelenni (Kaliforniában, Arizonában stb.) Jelenleg nincs olyan környezeti tényező, amely lassítaná a szaporodásukat vagy csökkentené növekedési ütemüket.
- Az ázsiai márványospoloska komoly mezőgazdasági kártevő. Sokféle növénnyel táplálkozik (alma, sárgabarack, őszibarack, körte, cseresznye, kukorica, szőlő, bab, paprika, paradicsom, szójabab, stb.).[17] Ez rendkívül sokoldalúvá teszi, mivel nem igényel speciális növényt, amellyel táplálkozhat. A tápanyagok kinyeréséhez a poloskák a szúró-szívó szájszervüket használják, amellyel átszúrják a növényi szöveteket és miután rothadást előidéző nyálukat befecskendezték, kiszívják belőlük a tápanyagot tartalmazó nedveket.[18] Ezen károsítás olyan mértékű lehet, hogy a növény elveszti a számára szükséges tápanyagok jelentős részét és ez a gyümölcs, a mag károsodásához vezet, ill. a szúrt seben keresztül nem kívánt kórokozók juthatnak be a növénybe[18] és ezáltal közvetlen emberi fogyasztásra alkalmatlanná válnak a károsított növények.
Kutatás
- A poloskák megfigyelése és kutatása az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának egyik prioritása, ahol egy mesterséges feromon lett kifejlesztve, amellyel a poloskák csapdákba csalhatók.[19][20]
- A rovarirtószerek jelentős része hatástalan a poloskák ellen, mert az elhullott egyedek helyére a többi poloska gyorsan berepül a nem kezelt területekről. (Egyes kutatások szerint napi 100 km-t is tud repülni.) További kutatások alapján a poloskák rezisztensek tudnak lenni egyes rovarirtó szerek ellen. Ígéretes eredményeket mutató rovarölő szer az oxamil (96%-os mortalitási arány) és a moribund (67%-os mortalitás), de sok általánosan használt rovarirtó szert pusztán arra használnak, hogy távol tartsák a rovarokat a művelt területektől, ahelyett, hogy ténylegesen megölnék őket. Almásokban legsikeresebb módszer a kaolin használata.
Az ázsiai márványospoloska a magyarországi fajok közül leginkább a bencepoloskával (Raphigaster nebulosa) téveszthető össze. Legbiztosabban a hasoldal alapján különíthetők el: a bencepoloska első potrohszelvényéből nagy tüske mered előrefelé. A legkönnyebben ellenőrizhető tulajdonsága a csápok fehér sávjai, a hasi oldal, vagy az összecsukott szárnyak fekete-fehér szélei.
Természetes ellenségei
- Kínában az elsődleges ellensége a szamuráj darázs (Trissolcus japonicus), amely parazitoid faj. A szamuráj darázs már természetes úton megjelent az USA-ban és már hazánkban is megjelent, de egyelőre nem ismert, hogy más fajokra milyen hatással lesz a megjelenése. A darázs parazitoid: a poloskák petéibe rakott utódai, a poloskák petéit felfalják, vagyis megölik a gazdatestet.
- Több kutatás is vizsgálta a poloskák természetes ellenségeit. Ígéretesnek látszik az Észak-Amerikában élő Arilus cristatus rablópoloska, de sok pók faj is megtámadja a petéket, ill. a kifejlett egyedeket is.
- Több növény van, amely riasztja ezeket a kártevőket, pl. a büdöske (bársonyvirág).
Előfordulás
Észak-Amerikában
- Az ázsiai márványospoloskát feltehetően véletlenül hurcolták be az Egyesült Államokba a Kelet-Ázsiából származó kereskedelmi árukkal. Az USA-ban az első dokumentált példányt a pennsylvaniai Allentownban, 1998 szeptemberében gyűjtötték be, de sok Muhlenberg College-beli diák beszámolt arról, hogy ők már augusztusban látták ezt a poloskafajt. 2001 és 2010 között 54 db poloska észlelésről számoltak be az Egyesült Államok kikötőiben, de a hajózási társaságoknak ezen poloskákat nem kell jelenteniük és nem szükséges a rovarok eltávolítása sem, amely elősegítette a megjelenésüket.
- 2000-ben New Jersey-ben fogtak be ilyen poloskát UV-fénnyel működő csapdában.
- 2002-ben New Jersey-ben a Stewartsville-ben növényeken azonosították és UV-csapdákkal Phillipsburgben és Little Yorkban is begyűjtötték. Gyorsan dokumentálták és hamarosan több, keleti parti államból is jelentették a megjelenését (Pennsylvania, New Jersey, Delaware, Connecticut és New York).
2009-re ez a mezőgazdasági kártevő elérte Marylandet, Nyugat-Virginiát, Virginiát, Tennessee-t, Észak-Karolinát, Kentuckyt, Ohiót, Illinois-t és Oregont. 2010-re további államokban találták, köztük Indiana, Michigan, Minnesota és más államokban.
- 2011. novemberében 34 amerikai államban és 2012-re 40 államban regisztrálták és egy év alatt a 2011-es feltételezett egyedszámhoz képest 60%-os növekedést mutatott.
Magyarországon
- Hazánkban az első egyedeket 2013 őszén regisztrálták a kutatók és 2014 tavaszán is még csak 3 ismert előfordulási helye volt, de a 2010-es évek közepére szinte az ország egész területén megjelent, jelentős mennyiségben.
Magyar Wikipédia: Ázsiai márványospoloska
Forrás:
Forrás:
