Állatok/Rovarok/Félholdas félböde

A lap mérete: 3335 bájt

Kertészet

Félholdas félböde


Félholdas félböde
Félholdas félböde
(Rhyzobius litura, Syn: -)
Más neve(i): -


A félholdas félböde a katicabogárfélék családjába tartozó, Európában és Észak-Afrikában honos, levéltetvekkel táplálkozó bogárfaj.
Európában, Észak-Afrikában és az atlanti szigeteken honos. Európában Portugáliától a Fekete-tengerig, a mediterrán térségtől Dél-Svédországig fordul elő. Eléggé gyakori faj.
A félholdas félböde testhossza 2,5-3 mm. Felülnézetben megnyúlt ovális, különösebb tagolás nélkül; szárnyfedői erősen domborúak. Felső felszíne finoman szőrözött. Színezete változatos: alapszíne halványnarancs vagy -barna, rajta sötét rajzolattal, de nem ritkák a rajzolat nélküli példányok sem. A szárnyfedők alsó végén U alakú mintázat lehet, amelynek szára a szárnyfedők közepén túlra is felnyúlik; fent középen (a pajzsocska környékén) háromszögletű sötét folt látható. Lábai, csápjai szájszervei halványak. Feje domború és finoman pontozott, szemei nagyok. Bunkós csápjai viszonylag hosszúak, hátrasimítva túlnyúlnak az előtor hátsó peremén. Előtora széles, hátsó peremének hegyes sarkainál a legszélesebb. Felszíne finoman pontozott, nagyjából sima. Szárnyfedői kb. harmaduknál a legszélesebbek, domborúak, felszínük finoman pontozott.
Lárvája megnyúlt ovális alakú, hosszú, bunkós szőrökkel. Színe halványsárga, lapos szürkés szemölcsökkel. Utolsó potrohszelvénye megnyúlt és a végén csapott vagy homorú. Bábja kicsit hasonlít a lárvára: megnyúlt, halvány- vagy élénksárga, hosszú bunkós végű szőrökkel.
Réteken, cserjésekben, vízparti társulásokban, néha kertekben, parkokban fordul elő. Gyakran látható csalánon, bogáncson, vízközelben nádon és sáson, vagy a virágzó bokrokon (pl. galagonyán).
Az imágó tavasztól őszig aktív, a telet az avar, száraz fűcsomók vagy moha között vészeli át. Márciusban bújik elő, leginkább május-júniusban, majd az új nemzedéket augusztus-szeptemberben láthatjuk. Mind a bogár, mind a lárva levéltetvekkel és más apró rovarokkal táplálkozik, étrendjét virágporral és gombaspórákkal egészíti ki. A párzásra április végétől kerül sor. A májusban kikelő lárvák a növények leveleit és szárát járják zsákmányt keresve. Kb. négy heti fejlődést és három vedlést követően egy levélbe vagy szárba kapaszkodva bebábozódnak. A bábból 10-12 nappal később július-augusztusban bújnak ki az imágók.
A szalagos félböde hasonló méretű és színű, de rajzolata eltérő, teste megnyúltabb, háta kevésbé domború.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Félholdas félböde

A Wikimédia Commons tartalmaz Félholdas félböde témájú médiaállományokat.