.jpg)
.jpg)
Földitökböde
- (Henosepilachna argus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A földitökböde a katicabogárfélék családjába tartozó, tökfélék leveleivel táplálkozó bogárfaj.
- Dél-, Nyugat- és Közép-Európában, valamint a Közel-Keleten honos. Melegkedvelő, az éghajlatváltozás miatt várható észak felé terjedése. Angliában 1997-ben, Írországban 2019-ben jelent meg először.
- A testhossza 5-7 mm, viszonylag nagy a katicák között. Teste felülről ovális körvonalú, erősen domború, majdnem félgömb alakú. Alapszíne narancsvörös, mindkét szárnyfedőn 5-5 kis fekete pöttyel, plusz egy, mindkét szárnyfedőre átterjedővel a pajzsocskánál (összesen 11 pötty). Nagyon ritkán a pöttyök összeolvadhatnak, fekete változata nincs. Feje, előtora, csápjai, lábai szintén narancsszínűek, rajzolat nélkül. Egész felszínét finom, pelyhes, rövid szőrök borítják.
- Lárvája zöldessárga színű és hátát öt hosszanti sorba rendeződő hosszú, sokszorosan elágazó tüskék borítják. Bábja sárga vagy halványsárga, két sor nagyobb foltsorral és számos kisebb folttal; az elülső felén megmarad a tüskés lárvaborítás.
- Meszes-homokos talajú réteken, cserjésekben, legelőkön, parlagokon, kertekben, szántóföldeken fordul elő. Felnőtt példányaival tavasztól őszig találkozhatunk. Az avarban vagy a száraz fű között telel és kora tavasszal bújik elő. Mind az imágó, mind a lárva növényevő, különböző tökfélék, mint a mérgező fekete és piros földitök, vagy akár a sárga- és görögdinnye leveleit fogyasztják.
- A párzásra május-júniusban kerül sor, ezt követően a nőstény a töklevél alsó oldalára rakja le petéit. A lárvák a levél mindkét oldali epidermiszét rágogatják le, míg az imágók az egész levéllemezt, amelyből sokszor csak az erezet marad. A lárvák gyorsan fejlődnek, hat hét alatt készek bebábozódni, közben háromszor vedlenek.
- A báb a levél alsó vagy felső oldalán, néha a földön található. Az új nemzedék imágói július közepétől jelennek meg és szeptember-októberig táplálkoznak, mielőtt téli búvóhelyükre vonulnának.
Forrás: Magyar Wikipédia: Földitökböde
{{{2}}}
