Állatok/Rovarok/Szöcskék/Málnaszöcske

A lap mérete: 2702 bájt

Kertészet

Málnaszöcske


Málnaszöcske
Nőstény
Málnaszöcske
(Barbitistes serricauda, Syn: -)
Más neve(i): -


A málnaszöcske a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak rendjébe és a fürgeszöcskék családjába tartozó faj.
Közép- és Kelet-Európában honos. Délnyugaton a Pireneusokig, északon Belgiumig, Észak-Németországig és Lengyelországig, keleten a Fekete-tengerig elterjedt. Magyarországon csak a Dunántúlon él (pl. Alpokalja, Budapest környéke).
A málnaszöcske testhossza a hímek esetében 1,5-2 cm, a nőstényeknél 1,7-2,4 cm, ehhez járul még a 0,8-1,1 cm-es tojócső is. Színe világos- vagy sötétzöld, sötétebb foltokkal. Gyakran sötétzöldek, majdnem feketék is lehetnek (elsősorban, de nem mindig a hímek). Hasi oldala sárga. A hímek csápjai és lábai pirosak, a sötét egyedeknél kontrasztosabb színnel. Szemeitől világos sárgás csík indul amely áthalad a fejen, a toron és a szárnyakon; gyakran a potrohon is folytatódik. A torpajzs nyereg alakú, a fej kissé keskenyebb a torpajzsnál. A hímek szárnya pikkelyszerű, vörösbarna, sárga szegéllyel.
A nőstények szárnyai rövidebbek, a hátsó szélen gyakorlatilag egyenesek, zöldes vagy sárgásbarnás színűek. A hímek potrohfüggelékei (cercus) S alakúak, nyugalmi állapotban végük átfed. A nőstények tojócsöve csak az utolsó harmadban hajlik felfelé, a végén erősen fűrészes.
Éneke ultrahangdetektor nélkül alig hallható halk cirpelések rövid sorozata (strófa), melyek 2-3 másodperces szünetekkel követik egymást. Egy strófában 3-6 kattogás hallható.
Lombos (ritkábban tűlevelű) erdők szélein, tisztásokon, bozótosokban, sövényeken él. Inkább a bokrok és fák lombján tartózkodik, a gyepszintben csak a lárvákkal lehet találkozni tavasszal.
Az imágók július elejétől október közepéig láthatóak. Naplementekor és éjjel aktívak. A nőstények fák kérge alá rakják petéiket, ahol azok 2-3 évig is megmaradhatnak. Nehéz észrevenni őket, mert cirpelésük alig hallható és többnyire a fákon tartózkodnak. Keresésükben ultrahangdetektor segíthet, vagy viharok után a fákról leesett példányokkal lehet találkozni.


Lásd még: Magyar Wikipédia:Málnaszöcske


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Málnaszöcske

A Wikimédia Commons tartalmaz Málnaszöcske témájú médiaállományokat.