.jpg)
.jpg)
Nagy avarszöcske
- (Pholidoptera aptera, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A nagy avarszöcske a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak rendjébe és a fürgeszöcskék családjába tartozó faj.
- Európa középső részén honos a Francia-Középhegységtől a Fekete-tengerig; az Alpokban a leggyakoribb kb. 2000 méteres magasságig. Magyarországon inkább a középhegységekben, az Alpokalján és a Dunántúli-dombságon fordul elő.
- A nagy avarszöcske testhossza a hím esetében 20-24 mm, a nőstény 21-25 mm, ehhez járul a 18-22 mm-es tojócső. Közepesen nagy, erőteljes felépítésű szöcske. A hím barnásfekete, míg a nőstény világos-, szürkés- vagy rozsdabarna színű. Hasi oldala sárgás. A torpajzs hátsó része halványabb, oldalsó lebenye fekete, széle pedig élesen elkülönülő halványsárgás. Combjának alsó oldala élénksárga. Sárgásbarna szárnya csökevényes: a hímek esetében legfeljebb a potroh közepéig ér, a nőstényeké alig látszik ki a torpajzs alól. A hím cercusai (potrohfüggelékei) karcsúak, enyhén befelé ívelők. A nőstények majdnem testhossznyi tojócsöve egyenes, csak a vége ível kissé fel.
- Jellegzetes ciripelése erős, akár 50 méterről is hallható. Egy strófa 2-4 másodpercig tart és a cirpelések igen gyorsan követik egymást. A strófák között 6-10 másodperc szünetet tart.
- Hegyvidéki sziklagyepek, erdőszélek, tisztások, bükkösök szöcskéje. A sűrű bokrok között vagy a magasabb gyepszintben él. Zavarásra azonnal abbahagyja a cirpelést és menekül.
- A kifejlett szöcskékkel júniustól novemberig lehet találkozni. Nappal és éjszaka is aktív lehet.
- A peték az avarban, a földben vagy korhadó fában telelnek át és a következő évben (vagy két év múlva) májusban kelnek ki a lárvák.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Nagy avarszöcske
Forrás: Magyar Wikipédia w:Nagy avarszöcske
