Szürke rétiszöcske
- (Platycleis grisea, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A szürke rétiszöcske a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak rendjébe és a fürgeszöcskék családjába tartozó faj.
- Európában honos, az Alpok déli részén, a Kárpát-medencében és Délkelet-Európában váltja a nyugati rétiszöcskét. Magyarországon országszerte elterjedt, főleg a domb- és hegyvidékeken él.
- A szürke rétiszöcske testhossza a hím esetében 16-23 mm, a nőstény 18-24 mm, ehhez járul a 8-12 mm-es tojócső. Alapszíne szürkésbarna vagy világosbarna, sötétebb foltokkal márványozva. A fej és tor felső része általában világosabb; egyes egyedeknél a tor és a fej szürke vagy sárgás. A torpajzs tetején a varrat csak a hátsó részen látható. A nőstényeknél a potroh 7. haslemezén nincs kúp alakú kiemelkedés. A szárnyak hosszúak, elérik a hátsó térdet. A hátsó szárnyak vége kékes árnyalatú lehet. A nőstény tojócsöve sötét színű, fölfelé ívelő.
- Ciripelése halk, inkább ultrahangdetektorral lehet jól észlelni. Csak néhány méterre hallatszik el. Éneke magas, halk, egyenletes cirpelések hosszú sorozata, sebessége kb. 2-4 syllabus/sec. Nappali ciripelése nagyon gyors ritmusú, az éjszakai jóval lassúbb.
- Melegkedvelő, a hegy- és dombvidékek száraz vagy félszáraz, meleg, viszonylag gyér növényzetű gyepeiben érzi jól magát. A nyíltabb területeket kedveli, de a hímek gyakran felmásznak kb. félméteres fűszálakra, kórókra ciripelni.
- Nappal és éjszaka is aktív lehet. Mindenevő, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Ha megzavarják hosszú, lapos ugrásokkal menekül, néha szárnyával rásegítve nagyobb távolságokra is elvitorlázik.
- Kifejlett egyedeivel júniustól október végéig lehet találkozni. A nőstény a talajba, növényszárakba, mohapárnákba rakja petéit. A lárvák március-áprilisban kelnek ki, és hétszer vedlenek.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Szürke rétiszöcske
Forrás: Magyar Wikipédia w:Szürke rétiszöcske
