Aranyos sáska
- (Chrysochraon dispar, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az aranyos sáska a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.
- Eurázsia mérsékelt éghajlati övében fordul elő a Pireneusoktól egészen Szibériáig. Az Ibériai-félszigetről és Dél-Olaszországból hiányzik, de a Balkánon megtalálható. Magyarországon mindenütt megtalálható, főleg a domb- és hegyvidékeken gyakori.
- Az aranyos sáska testhossza a hím esetében 15-19 mm, a nőstény 22-28 mm. A nemek szexuális dimorfizmusa igen erős. A hím fényes halványzöld vagy aranyoszöld; áttetszően barnás szárnyai majdnem elérik a hátsó térdet, vége lekerekített; térde sötétbarna; a potroh vége csúcsos.
- A nőstény másfélszer nagyobb, barnás-okkeres színű, sötét foltokkal tarkított; a hátsó comb alja és a lábszár borvörös; szárnyai kicsik, hegyes végűek. A tojókampó vége széles és alig áll ki a pothrohból. Mindkét nemnél előfordulhatnak hosszú szárnyú egyedek.
- Ciripelése 1-1,5 másodperc hosszú strófákból áll, melyet néhány másodperces szünetek követnek szabálytalan időközökben. Egy strófán belül a hangok egyre gyorsulnak és erősödnek. Nappal és este énekel.
- Hűvösebb, nedves gyepek, rétek, vízparti társulások, sziki erdőspuszta-rétek lakója. A viszonylag sűrű és magas növényzetet preferálja. Ritkábban magas füvű száraz, félszáraz gyepekben is megtalálható. Az alsóbb gyepszintben él.
- Korai faj, melegebb helyeken kifejlett egyedei már június elején megfigyelhetők. Ősszel október elejéig találkozhatunk velük. A nőstény petéit különféle növények, kórók, cserjék szárába rakja (néha korhadt fába vagy fűfélék gyökerei közé), így a kaszált, legeltetett réteken nem tud megmaradni. A lárvák a következő évben április közepétől kelnek ki, négyszer vedlenek.
Hasonló fajok
szerkesztés- - A smaragdzöld sáska,
- - a közönséges rétisáska és
- - a rövidszárnyú rétisáska hasonlít hozzá.
-
Hosszúszárnyú hím -
Nőstény
.jpg)
Lásd még: Magyar Wikipédia:Aranyos sáska
Forrás: Magyar Wikipédia w:Aranyos sáska
