Állatok/Sáskák/Tarka hegyisáska

A lap mérete: 2893 bájt

Kertészet

Tarka hegyisáska


Tarka hegyisáska
Tarka hegyisáska
(Podisma pedestris, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovarok! - Eszmei értéke:10 000,- Ft. (2016)


A tarka hegyisáska a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a sáskafélék családjába tartozó faj.
Eurázsiában honos az Ibériai-félszigettől egészen a közép-ázsiai Altaj vidékéig. Elsősorban a magasabb hegyvidékek lakója, az Alpokban (ahol 3000 méterig is hatol) igen gyakori. Skandináviában és a Baltikumban síkvidékeken is előfordul. Magyarországon inkább csak a magasabb (800 m feletti) hegyvidékeken fordult elő, de mára csak a Bükkben (Szilvásvárad, Miskolc, Nagyvisnyó, Répáshuta) maradtak biztosan állományai, a Mátrából és az Alpokaljáról (Bozsok, Kőszeg, Szentgotthárd) valószínűleg kipusztult.
A testhossza a hím esetében 18-25 mm, a nőstény 24-30 mm. Közepes termetű, feltűnő színű sáska. Alapszíne lehet narancs-barnás, szürkés vagy sárgás, de sohasem zöld. A hímek észrevehetően kontrasztosabb színezetűek. A torpajzson keresztben 3 varrat húzódik. A szemtől széles sötét sáv indul a torpajzs hátsó széléig, amely a potroh szelvényein foltokra bomolva egészen a potroh végéig elhúzódhat. A potrohszelvények pereme halvány, így a sötét foltok sorozata miatt a potroh - főleg a hímek esetében - gyűrűzöttnek tűnhet. A hátsó comb alsó és belső fele élénkpiros, a lábszár acélkék fehér tüskékkel. Szárnya csökevényes, pikkelyszerű (2-4 mm-es); nagyon ritkán hosszúszárnyú egyedek is előfordulhatnak.
Nem ciripel, mindkét nem az állkapcsaival ad ki halk, csak közelről hallható, ropogó hangot.
A gyorsan felmelegedő, napsütötte és száraz élőhelyeket kedveli, főleg a gyér növényzetű, sziklás lejtők, köves hegyi rétek, kopár foltos irtásokon, tisztások, félszáraz és száraz gyepek lakója. Többnyire a gyepszint alsó részében vagy a talajon tartózkodik. Elsősorban növényevő, füvek és lágyszárú növények leveleivel táplálkozik, de néha megeszi az elpusztult rovarokat is.
Kifejlett egyedeivel júliustól októberig találkozhatunk. A nőstény a növényzet nélküli, csupasz talajba rakja petéit. Az áttelelő peték több évig is életképesek maradhatnak. A kikelés után a lárvák ötször vedlenek, egy-egy fejlődési stádiumuk átlagos ideje tíz nap.


Lásd még: Magyar Wikipédia:Tarka hegyisáska


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Tarka hegyisáska

A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka hegyisáska témájú médiaállományokat.