Állatok/Szitakötők/Sárgafoltos szitakötő

A lap mérete: 3171 bájt

Kertészet

Sárgafoltos szitakötő


Sárgafoltos szitakötő
Nőstény példány
Hím szitakötő, a potroh oldalán látszanak a sárga foltok
Sárgafoltos szitakötő
(Somatochlora flavomaculata, Syn: Somathochlora aenea)
Más neve(i): -


A sárgafoltos szitakötő a sárkány-szitakötők családjába tartozó, főleg Közép- és Kelet-Európában elterjedt szitakötőfaj.
A sárgafoltos szitakötő testhossza 45–54 mm, szárnyfesztávolsága 65–78 mm közötti. Tora aranyosan csillogó zöld színű, míg potroha szintén fényes, de inkább sötétzöld, egyes példányoknál szinte fekete. A fiatal szitakötő szemei barnák, a kifejletteké élénkzöldek. A fej elején sárga mintázat található. A potroh két oldalán a nőstények esetében a 4-9., a hímeknél pedig a 4-8. szelvényeken kis, háromszögletű sárga foltok találhatóak, amelyek idős korban besötétednek; erről kapta a faj a nevét. A hímek potroha a tövénél (3. szelvénynél) elkeskenyedik, aztán szélesebbé válik; maximális vastagságát a 6-7. szelvényél éri el. A nőstények potroha egyenletesen hengeres.
Hasonlít hozzá a jóval gyakoribb fémzöld szitakötő és az érces szitakötő. Legbiztosabban a potrohon lévő sárga foltsor alapján lehet elkülöníteni tőlük, de azt csak a közelről lehet jól megfigyelni.
Elsősorban kelet-európai faj, de kisebb-nagyobb populációi Franciaországtól Szibérián át egészen Mongóliáig előfordulnak. Előfordulása sokszor szigetszerű. A mérsékelt övi zóna lakója, Olaszországban és a Balkánon már igen ritka, északon Dél-Skandináviáig hatol. Észak- és Nyugat-Európában az 1960-as évektől nagyon megfogyatkozott de az 1980-as évek óta újra terjedőben van. Magyarországon szórványosan az egész országban előfordulhat, de sok helyen, különösen a Dunántúlon visszaszorult.
Lárvája a dús növényzetű, árnyékolt, lassú mozgású vagy állóvizeket: sekély tavakat lápokat, holtágakat részesíti előnyben. Három évig fejlődik, majd május-július (leginkább június) között alakul át imágóvá. A felnőtt hímekkel leginkább a vizektől távolabb, erdőszéleken, tisztásokon lehet találkozni, ahol néhány méter magasságban röpködnek. A nőstények rejtőzködőbbek, leginkább párzáskor lehet őket megfigyelni. A nőstény növényzettel dúsan benőtt, nehezen hozzáférhető vízfelületekre rakja petéit.
A vízrendezés, mezőgazdaság a kisebb tavak, lápok eltüntetésével veszélyeztetheti élőhelyeit.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Sárgafoltos szitakötő

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgafoltos szitakötő témájú médiaállományokat.