Állatok/Tücskök/Erdei tücsök

A lap mérete: 3205 bájt

Kertészet

Erdei tücsök


Erdei tücsök
Erdei tücsök
(Nemobius sylvestris, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovar! - Eszmei értéke:5 000,- Ft. (2016.)
Az erdei tücsök az egyenesszárnyúak rendjének a Trigonidiidae családba tartozó, Nyugat- és Közép-Európában, valamint Észak-Afrikában honos tücsökfaj.
Európában Spanyolországtól Csehországig, északon kb. Berlinig fordul elő. Magyarországon ritka, csak az Alpokalján található meg.
Az erdei tücsök testhossza a hím esetében 7-10 mm, a nőstény 9-11 mm, ehhez járul még az 5-7 mm-es tojócső. Alapszíne sötétbarna vagy fekete, kissé márványozott. A frissen vedlett példányok világos szürkésbarnák. A fényes fekete fejen a szemek között lándzsahegy alakú világos rajzolat található. A torpajzs világosabban márványozott, közepén hosszanti vonal húzódik. Szárnyai rövidek, a nőstényé kb. torpajzsnyi hosszúságú, a hímé kétszer akkora. A hátsó lábszár külső és belső oldalán 3-3 tüske sorakozik. A nőstény tojócsöve hosszú (kb. fél. testhossznyi), egyenes, vékony.
Ciripelése halk, csak néhány méterre hallatszik el. Éneke magas, változó hosszúságú (0,2-2 másodperc) cirpelések sorozatából áll, melyek igen gyorsan követik egymást. Hasonlít egy nyikorgó ajtó hangjára vagy morzejelekre, de azoknál magasabb. Délután és este énekel.
Többféle élőhelyen is otthon érzi magát, amíg megtalálja a viszonylag meleg éghajlatot és az avarban a megfelelő búvóhelyet. Jellemzően napsütötte, mély avarú erdőszélek, tisztások lakója de előfordul ligeterdőkben, bozótosokban, kertekben, vasúti töltéseken is. Meleg-igénye miatt hegyvidékeken csak délebbre fordul elő, maximum 1500 m-es magasságig. Mindenevő, friss és korhadó növényi anyagokkal, élő és elpusztult rovarokkal táplálkozik, de látták már dögön és madárürüléken is.
Kifejlett egyedeivel egész évben találkozhatunk; leggyakrabban július és október között, de néha meleg téli napokon is hallani az énekét. A párzás során kétszer kopulálnak, a hím először egy kisebb, majd egy nagyobb spermatofort ad át a nősténynek. A nőstény a talajba rakja petéit. A lárvák 8-9 fejlődési stádiumon mennek át. Az éghajlattól, környezettől függően a lárvák fejlődése lehet egy- vagy kétéves. A kétéves ciklus esetén a lárvák az áttelelő petékből kelnek ki, majd az 5-6. stádiumukban még egyszer áttelelnek. Az imágók többnyire elpusztulnak a tél beálltával, de ritkán át is telelhetnek.
A mocsári tücsökkel lehet összetéveszteni.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei tücsök témájú médiaállományokat.