A nátha, köznyelvi nevén a megfázás, mindazon betegségek gyűjtőfogalma, amelyet a felső légutakban vírusok okoznak. Igen gyakori megbetegedések, de többnyire komplikációk nélkül zajlanak le. Többnyire nem is maradnak otthon ezekkel a kellemetlenségekkel. Ez nem szerencsés, hiszen e vírusok cseppfertőzéssel terjednek el szinte járványszerű méretekben, annyira, hogy egy-két nap alatt egy-egy munkahelyen, gyermekközösségben már mindenkin jelentkeznek a korántsem kellemes tünetek.
A leggyakrabban előforduló betegségek közé tartozik, különösen az októbertől márciusig tartó hónapokban. Becslések szerint egy átlagos egészségi állapotban lévő, átlagos körülmények között élő felnőtt évente 3-4 alkalommal esik át náthás megbetegedésen.
A meghülés a legtöbb esetben különböző vírustörzsekhez tartozó vírusok okozzák, a leggyakoribb az orrnyálkahártya gyulladásáért felelős rhinovírus és az RSV (respiratórikus szincicális vírus).
A kórokozók leginkább cseppfertőzéssel, vagyis beszéd, tüsszentés vagy köhögés útján a levegőbe kerülve terjednek, de kézfogással, esetleg a beteg (nyállal, orrváladékkal fertőzött kézzel) által érintett tárgyak (kapaszkodó, számítógépes egér, billentyűzet stb.) közös használata révén is továbbadhatók. A valamilyen okból (stressz, áthűlés, vitaminhiány, más betegség stb.) legyengült immunrendszerű szervezetet könnyebben betegítik meg a vírusok, ezért a megfázás, a nátha jellemző időszaka a késő őszi, téli, tavasz eleji hónapok. Gyakran jelentkezik akkor, amikor az ember fáradt, kialvatlan. A betegség lezajlása nem jelent védettséget az azt okozó vírusokkal szemben: évente átlagosan 3-4 alkalommal is áteshet valaki a náthán, de ettől nem válik védetté.
A megfázás nem azonos a vírusok okozta influenzával, amely mindig magas lázzal (39 C°)>, fej- és végtagfájdalmakkal jár. Megfázás esetén az orrból csepegő váladék víztiszta, a légzés nehezített. A meghűlés általában nem jár lázzal, annak megjelenése már szövődményre utal. Ugyancsak szövődmény jele, ha az orrból kifújt váladék színesedik, a zöldes, sárga váladék megjelenése már baktériumok jelenlétére utalhat. A váladéktól a szervezet tüsszögéssel, köhögéssel próbál megszabadulni[1]. A rövid, két-három napos lappangási idő után jelentkeznek a tünetek. Az orr-nyálkahártya gyulladása miatt nyákos orrfolyás következik be, előbb vízszerű, majd sűrűbb váladékkal. A tüsszögést, az orrdugulást enyhe torokfájdalom, köhögés kíséri, amely néhány nappal tovább is húzódhat a heveny náthás, orrfolyásos tüneteknél. Gyakran kötőhártya-gyulladással is jár. A náthás beteg kedvetlen, levert, és sokszor jellegzetes végtagfájdalom és fejfájás kínozza. Főleg gyerekek esetében az első napokban láz is jelentkezik. A nyári hónapokban egyes kórokozók hasmenést és hányást is okoznak.
A tünetek általában 4-10 napig mutatkoznak. Az első két napban általában torokfájás, fejfájás, rossz közérzet kezdődik, majd bő orrváladékozással tör ki a betegség. A köhögés általában a 4- 5. naptól erősödik, és különösen éjszaka kellemetlen. A szövődmények között talán a leggyakoribb a fül, az orrmelléküregek illetve a légcső baktériumos felülfertőzése: ilyenkor antibiotikumos kezelés is szükségessé válik. Súlyosabb esetekben, legyengült vagy idős betegeknél bronchitis, tüdőgyulladás is felléphet szövődményként.
A jellegzetes tünetek alapján a betegség többnyire egyszerűen azonosítható. Magas láz, influenzaszerű tünetek, szövődmények esetén azonban további vizsgálatokra van szükség, orvos feladata eldönteni, nem történt-e bakteriális vagy influenza vírusfertőzés is. Makacs köhögés, elhúzódó orrváladékozás esetén bakteriális tenyésztés is szükségessé válhat, illetve vérkép- és vizeletvizsgálatot, orrmelléküreg-röntgenfelvételt is kérhet az orvos.
A betegséget nem lehet gyógyítani, csupán a tüneteket enyhíteni. A beteg, ha csak lehet, maradjon otthon (az első napokban fertőz leginkább), meleg környezet, sőt, láz esetén ágynyugalom is kívánatos. Az orrváladék fellazítását, ürülését elősegíti a bőséges folyadékfogyasztás. Sokféle gyógyszer illetve gyógyhatású termék áll rendelkezésre a meghűlés, megfázás tüneteinek enyhítésére, legtöbbjük vény nélkül kapható. Általánosan használt az aszpirin, ami valamelyest mérsékli a tüneteket, és fokozza a vírusürítést. Gyerekeknek azonban láz vagy fájdalom csillapítására inkább paracetamol vagy ibuprofen ajánlható, mivel az aszpirin Reye-szindrómát okozhat, mely ritka, de igen veszélyes betegség. Hasznos lehet különböző illóolajok (eukaliptusz, mentol, hibiszkusz, kámfor) inhalálása, belélegzése is. A hagyományos, kamillatea gőzében végzett inhalálás balesetveszélyes, ezért gyermekek esetében nem ajánlott, legfeljebb nagyon gondos felnőtt felügyelettel. Ma célszerűbbnek tartják az inhalátorral történő inhalálást, amely szobahőmérsékletű párásítást biztosít. Az infralámpa használata segíthet felszakítani az orr- és orr-melléküregekben lerakódott váladékot. Antibiotikumok szedése meghülés esetén értelmetlen, hiszen ezek hatástalanok a vírusokkal szemben[2].
Biztos módszer a meghűlés, megfázás elkerülésére nincs. A réteges, az időjárásnak megfelelő öltözködés, a jól szellőző, természetes anyagokból készült ruhák sokat segíthetnek, általuk elkerülhető az átizzadt, nyirkos ruha miatti áthűlés. A megelőzés lényege a szervezet immunrendszerének védelme: a testmozgás, a tiszta levegőn való séta, a vitaminban gazdag étkezés, elegendő alvás. A náthát okozó vírusok cseppfertőzéssel terjednek, ezért járványveszélyes időszakban még fokozottabban kell ügyelni a higiéniára: a gyakori kézmosásra, a papírzsebkendő használatára. Náthás beteg lehetőleg ne menjen tömegbe, és különösen ne látogasson meg kisgyermeket, legyengült, idős embert vagy beteget.
