Wikikönyvek

Útipatika/Öngyógyítás/Utazási betegségek/Mozgás-betegség

< Útipatika | Öngyógyítás | Utazási betegségek

Mozgás-betegség

Kinetózisok, utazási betegség (MotionSickness, SeaSickness, AirSickness, TravelSickness)

Rövid leírása
CONDOR AIRBUS A321 AT BERLIN.
Mozgás-betegség vagy orvosi nyelven kinetózis (angolul: motion sickness), a görög "kinein", mozgás szóból vezethető le. A tengeri betegség vagy légi betegség, valamint újabban az „ûrbetegség” néven említett kórállapotot az utazásorvostan „mozgás-betegség” összefoglaló néven írja le. Mivel milliók utaznak nap mint nap, a mozgásbetegséget célszerű megelőzni, s ha nem lehet, gyógyítani kell. Lawther és munkatársai a tengeren utazók 36%-ánál észleltek valamilyen tünetet, az enyhe hányingertől a legkellemetlenebb érzésig. A mozgásbetegség minden mozgó járművön való utazáskor felléphet. Nem csak tengeren okozhatja a hullámok játéka. Minden olyan a hétköznapjainkban ritka, imbolygó, hullámzó, rázó, szokatlanul gyorsuló vagy lassuló mozgás, ezek kombinációja és váltakozása kiválthatja, ami belső fülünkben lévő egyensúlyszervünk, a labirintus "izgalmát" okozza: a kanyargós szerpentinen való vagy szokatlan rugózású járműben való utazás, repülés, különböző vidámparkból ismert járművek, sőt újabban az űrutazásról sem szoktak megfeledkezni a kinetózis tárgyalásakor. [1].
Kóroktana
A kórkép pontos mechanizmusa még nem tisztázott. Mint az közismert, a környezet többirányú, sűrű elmozdulása folyamatos impulzusokat küld a belső fül egyensúlyszervéhez. Az itt feldolgozott ingerek továbbjutnak az agykéregbe, ott konfliktusba kerülnek a szem által közvetített – rendszerint fixált pontra irányuló – ingerekkel, valamint más, a mozgást érzékelő receptorokkal (bőr-, izom- és ízületi szenzorok). Az eredmény az agykéreg munkájának deszinkronizálódása, hányinger, fejfájás, szédülés, hányás, kimerültség jelentkezése. A mozgásbetegséget fokozza még a vertikális (körülbelül 8 Hz frekvencia körüli) oszcilláció is.
Tünetei
Aki már tapasztalt hasonlót, tudja, hogy a hajó gyomrában egyre inkább rosszul lesz, a fedélzeten mintha enyhülést hozna a nézelődés. Az autóban pedig nem jó módszer az olvasás arra, hogy eltereljük a figyelmünket a rossz közérzetről. Ez azért van, mert a rosszullét kiváltásában alapvető szerepe van annak, hogy a látott kép alapján a szem, az izmainkban lévő, testhelyzetet érzékelő receptorok és a helyzet- és egyensúly-érzékelő (vesztibuláris rendszer) szerv eltérő jelentést ad az agyunknak.
Tehát a vizuális és a vesztibuláris információ eltérése mintegy megzavarja az irányító központot. Autóban olvasáskor vagy a hajókabinban szemünk stabil képet lát maga körül, testünk és egyensúlyszervünk azonban mozgást érzékel, ahogy izmaink is mozdulatlanok. Általában legalább két eltérő jelentésű inger egyidejű jelenlétéről van tehát szó. Az eredmény szédülés, verejtékezés, émelygés, hányás vagy legalábbis hányinger.
Ez utóbbi a leggyakoribb tünet, mert a labirintusból érkező jeleket feldolgozó központ szomszédságában van a hányásért felelős központi idegrendszeri központ, ami szintén kap ingereket. Tovább tünetek lehetnek a kimerültség, fáradtság, érdektelenség, ásítozás, szívdobogás, légzési problémák, fejfájás, a pánikreakciókhoz hasonló jelenségek, sápadtság, ájulás, esetleg sokkos állapot.A betegség lefolyása jól ismert a laikusok körében is: legtöbbször a gyomor táján észlelt diszkomfortérzéssel kezdődik, majd hányinger és hányás lép fel. A beteg arca, főleg a szája körül elsápad, a beteg izzadni kezd. A gyorsan romló általános állapot, a lavinaszerûen egymásra következő tünetek (fokozott nyálelválasztás, melegségérzés a test különböző részein, kínzó fejfájás stb.) gyakran vezetnek depresszióhoz és apátiához[2].


Hajlamosító tényezők
Az autók és autósülések korában biztosak lehetünk benne, hogy a legkisebbek esetében nem kell attól tartanunk, hogy rosszul lesznek, hánynak, öklendeznek. Náluk ugyanis a tengeribetegséghez "szükséges" idegrendszeri struktúrák és idegpályák még nem kellően fejlettek és érettek. Az első tünetek csak kétéves kor után a korakamaszkorig bezárólag szoktak megjelenni, és ez az az időszak, amikor a leggyakoribbak az ilyen panaszok. A felnőttek is ugyanúgy rosszul lehetnek, ötvenéves kor után azonban már ritka, mivel az öregedés az egyensúlyszervet is eléri, és kevésbé alkalmas markáns ingerek továbbítására.
A tengerészek szerencséjére a férfiak kevésbé érzékenyek a hölgyeknél. A nők menstruáció előtt vagy várandósan hamarabb megérzik a bizonytalan mozgásokat, ami a hormonháztartás állapotának szerepére utal. A migrénesek és a félős, szorongásra hajlamos emberek ugyancsak jobban megszenvednek utazás alkalmával. Bizonyított a jelenség pszichoszomatikus volta is. Helyesen kezelve a kérdést tudatosan is ki lehet védeni az érzékenységet. Emellett szól az is, hogy a placebók az átlagnál hatékonyabbak a kinetózisok kezelésére. Általánosságban az emberek 5-10 százaléka különösen érzékeny, és ugyanennyi viszonylag érzéketlen az ingatag helyzetekre.
Ha meggondoljuk, hogy a hányinger feltétele az egészséges egyensúlyszerv, akkor helyesebb volna a jelenséget "tengeri egészségnek" hívni. A jól reagáló szervezet teljesen érthető reakciója a hányás is, hiszen a béltraktus ürítésével a vérellátás felszabadulhat, hogy ebben a kiélezett helyzetben több vér és oxigén álljon az idegrendszer és izmok rendelkezésére.

Megszokható

Az automobilok hőskorában, amikor a 30-40 km-es utazósebesség istenkísértésnek és felelőtlen száguldozásnak számított, még minden második, harmadik ember rosszul lett tőle, és komolyan aggódtak, hogy a nagy sebesség, a vonatozás és kocsikázás ténylegesen egészségi ártalmakat okoz. Ma viszont már alig vagyunk rosszul az autóban, inkább csak buszon, hosszabb utazás és különösen kanyargós út okoz gondot. A különleges mozgások megszokhatók, az idegrendszer képes megtanulni és kezelni az új, ám veszélytelennek bizonyuló ingerkombinációt. Ezzel magyarázható az is, hogy az utazási betegség kinőhető, felnőtt korban általában enyhül.
Az "öreg tengeri medvék" és búvárok között az a mondás járja, hogy a legkönnyebben úgy kerülhető el a tengeri betegség, ha egy árnyas fa alatt heverészünk. Ha azonban mégis vízre szálltunk, adódhat úgy, hogy nincs menekvés, valahogy ki kell bírni néhány napot. Némi biztatásul szolgálhat, hogy ha nem is órák alatt, de két-három nap elteltével enyhülnek a panaszok, netán teljesen el is múlnak. Egészen addig, míg az ember partot nem ér. Utána ugyanis a szilárd talajon is folytatódik a hullámzás. Kicsi, zárt helyiségben, mondjuk a mellékhelyiségben, fokozódik a bizonytalan érzés.
  • 2-12 éves korú gyermekek különösen érzékenyek, de a csecsemők és kisgyermekek viszonylag védettek.
  • A nők, különösen, ha terhes, menstruál, vagy változó korban van nagyobb valószínűséggel szenved kinetózis betegségben.
  • Migrénes fejfájásra hajlamos emberek a tengeri betegség során a migrén átalakulhat tengeri betegséggé[3].
Megelőzés és terápia
Megelőzésében és terápiájában a járművön való megfelelő elhelyezkedés (középen, távol az ablaktól) és a vertigo gyógyszeres csökkentése jó hatású. Az üres gyomor, alkohol fogyasztása súlyosbítja a tüneteket. A legtöbb használt gyógyszernek azonban nemkívánatos mellékhatása is van (pl. álmosít), ideális szert jelenleg nem ismerünk. A különböző manuálterápiák, karperecek és akupresszúrás próbálkozások elemzése nem tudományos közlemény tárgya[4].
Enyhébb esetekben egyszerű megelőző intézkedések betartásával is ki lehet védeni a rosszullétet. Először is teli gyomorral nem jó járműre ülni. Az utazás megkezdése előtt 2-3 órával érdemes valami könnyű harapnivalót enni. Hosszabb utazásnál is inkább keveset és könnyűt együnk megálláskor, vagy közvetlenül az előtt. Alkoholt se gyógyszerrel, se nélküle nem szabad inni!
A járműben mindig menetirányban kell ülni vagy a mozgás irányával párhuzamosan feküdni, jól szellőző helyen; buszon lehetőleg elől, illetve a súlyponthoz közel, repülőn a szárnyak fölött, hajón a fedélzeten, de inkább a legalsó szinten és a hajótest közepénél. Olvasni nem jó, a tájat, tengeren a horizontot érdemes nézni. Kényelmesen hátra kell dőlni, a fejet lehetőleg fejtámasznak döntve rögzíteni, és legyen mindig kéznél egy korty hideg víz.
Hányinger ellen vannak vény nélkül kapható szerek, így a B6-vitamin, valamint egyéb tabletták és végbélkúpok. Utóbbiak azért praktikusak, mert hányás esetén is a szervezetben maradnak és hatnak. Az utazás előtt fél-egy órával bevéve a leghatékonyabbak, így attól sem kell tartani, hogy esetleges rosszullétkor, hányáskor távoznak, mielőtt még hathatnának. A megfelelő szer kiválasztásában az utazás előtt háziorvos és gyógyszerész segíthet, aki az utazó korának és egészségi állapotának megfelelő szert javasol, szükség esetén receptre kapható készítményt is felírhat.
Fontos szabály, hogy a tengeribeteg sohase maradjon magára, mindig figyeljünk egymásra utazás során!
A mozgásbetegség ellen leggyakrabban használt szerek: a piridoxin-hidroklorid (B6-vitamin), antihisztaminok, az antikolinerg szerek, metoklopramid, szimpatomimetikumok, benzodiazepinek, proklorperazin, és ondanszetron. Alkalmaznak szkopolamint transzdermális formában, az utazás megkezdése előtt négy órával, a fül mögé helyezve. A legtöbb használt gyógyszernél nem kívánt mellékhatás is jelentkezik (például álmosság), ezért akupresszúrával is próbálkoztak, de az eredmény nem volt szignifikáns. Jelenleg még nem ismert olyan szer, amely mindegyik kiváltó körülmény esetén használható[5].

Kinetózisok, utazási betegség (MotionSickness, SeaSickness, AirSickness, TravelSickness) gyógyszerei részletesen

tietilperazin (+Torecan 6,50 mg drazsé 20x)

Tárolás:
Felhasználhatósági időtartam:
A csomagoláson feltüntetett lejárati idő után a készítmény nem alkalmazható. A lejárati idő a megadott hónap utolsó napjára vonatkozik.
Alkalmazás:
Az utazás közbeni hányinger, tengeri betegség gyógyszere. A fenotiazinok csoportjába tartozó vegyület, mely hányinger- és hányáscsillapító tulajdonságokkal, valamint szédüléscsökkentő hatással rendelkezik. Hányás megelőzésére és kezelésére, valamint (belső fül eredetű rohamokban jelentkező szédülés), különböző eredetű szédülés.

promethazine (+Pipolphen 25 mg tabletta 20x)

Tárolás:
Felhasználhatósági időtartam:
A csomagoláson feltüntetett lejárati idő után a készítmény nem alkalmazható. A lejárati idő a megadott hónap utolsó napjára vonatkozik.
Alkalmazás:
Utazási betegség megelőzésére és kezelésére, allergiás betegségek tüneteinek kezelésére, egyes orvosi beavatkozásokkal járó émelygés, hányinger, hányás megelőzésére és kezelésére, nyugtatásra, műtéti érzéstelenítés során a nyugtató, ill. fájdalomcsillapító hatás növelésére.

ondasetron (++Zofran Zydis 4 mg ostyatabletta 10x; Zofran kúp 16 mg 5x)

Tárolás:
Felhasználhatósági időtartam:
A csomagoláson feltüntetett lejárati idő után a készítmény nem alkalmazható. A lejárati idő a megadott hónap utolsó napjára vonatkozik.
Alkalmazás:
Hányáscsillapító hatású készítmény, bizonyos gyógyszerek, orvosi beavatkozás, fertőzés okozta súlyos, csillapíthatatlan hányás megelőzésére és kezelésére.

metoclopramide (+Cerucal 10 mg tabletta 50x)

Tárolás:
Felhasználhatósági időtartam:
A csomagoláson feltüntetett lejárati idő után a készítmény nem alkalmazható. A lejárati idő a megadott hónap utolsó napjára vonatkozik.
Alkalmazás:
Hányingert, hányást megelőző, megszüntető gyógyszer.

medazepam (#Seduxen 5 mg tabletta 20x)

Tárolás:
Felhasználhatósági időtartam:
A csomagoláson feltüntetett lejárati idő után a készítmény nem alkalmazható. A lejárati idő a megadott hónap utolsó napjára vonatkozik.
Alkalmazás:
Fekete özvegy pók csípése okozta izomgörcsök speciális antidótummal együtt.
Szorongással, nyugtalansággal járó betegségek kezelése.

scopolamine (++Transderm-Scop tapasz; Scopace 0,4 mg tabletta 10x)

Tárolás:
Felhasználhatósági időtartam:
A csomagoláson feltüntetett lejárati idő után a készítmény nem alkalmazható. A lejárati idő a megadott hónap utolsó napjára vonatkozik.
Alkalmazás:
Szkopolamin megakadályozza az idegek közötti kommunikációt. Az egyensúlyi központ és a hányás központ közötti kapcsolatot gátolja, az acetilkolin hatását (antikolinerg hatás). Szkopolamin közvetlenül a hányás központra is hat.[6] Magyarországon nem törzskönyvezett gyógyszer. Magyarországon kereskedelmi forgalomban nem kapható orvosi vényen rendelt gyógyszerek legális beszerzése nemzetközi nagykereskedelmi hálózaton keresztül, távolabbi országokból is a Pharmafutár gyógyszerforgalmazó vállalkozás segítségével.[7] keresztül.
◄--- Előző lap:Útipatika                      ---► Következő lap:

Jegyzetek

  1. ↑ Donohew BE,Griffin MJ.Motion sickness: effect of the frequency of lateral oscillation. Aviat Space Environ Med 2004;75(8):649–656
  2. ↑ 3. Miller KE,Muth ER. Efficacy of acupressure and acustimulation bands for the prevention of motion sickness. Aviat Space Environ Med 2004;75(3):227–234
  3. ↑ Takeda N, Morita M, A Horii, Nishiike S, T Kitahara, Uno A. idegi mechanizmusai mozgásszervi betegség. J Med Invest. 2001 február, 48 (1-2) :44-59.
  4. ↑ Taillemite JP, Devaulx P, Bousquet F.Mal de debarquement. Med Trop (Mars) 1997;57(4Bis):483–487
  5. ↑ wwwnc.cdc.gov/travel/yellowbook/2012/chapter-2-the-pre-travel-consultation/motion-sickness.ht…
  6. ↑ Pingree B J, Pethybridge R J. A comparison of cinnarizine with scopolamine in the treatment of seasickness. Aviation Space & Environmental Medicine. 65(7): 597-605, 1994. Pingree B J. INM investigations into drugs for seasickness prophulaxis. Journal of the Royal Naval Medical Service. 80(2): 76-80, 1994. van Marion W F, Bongaerts M C, Christiaansen J C, Hofkamp H G, van Ouwekerk W. Influence of transdermal scopolamine on motion sickness during 7 days’ exposure to heavy seas. Clinical Pharmacology & Therapeutics. 38(3): 301-5, 1985. 8 Knox G W, Woodard D, Chelen W, Ferguson R, Johnson L. Phenytoin for motion sickness. Laryngoscope. 104(8 Pt 1): 935-9, 1994. 9 Ernst E, Pittler M H. Efficacy of ginger for nausea and vomiting: a systematic review of randomised clinical trials. British Journal of Amaesthesia. 84(3): 367-71, 2000.Benline TA, French J, Poole E. Anti-emetic drug effects on pilot performance: granisetron vs ondansetron. Aviat Space Environ Med. 1997 Nov;68(11):998–1005. Priesol AJ. Motion Sickness. Rose BD, editor. Waltham MA: UpToDate; 2008. Takeda N, Morita M, Horii A, Nishiike S, Kitahara T, Uno A. Neural mechanisms of motion sickness. J Med Invest. 2001 Feb;48(1–2):44–59.
  7. ↑ www.pharmafutar.hu"
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Útipatika/Öngyógyítás/Utazási_betegségek/Mozgás-betegség&oldid=168528”