A Humán tudományok nagyszótára/B
A Humán tudományok nagyszótára/B
B
Bach-huszárok – 1850-től az Osztrák-Magyar Monarchia Alexander Bach belügyminiszter támasza többek között a hivatalnokserege
bagaudák – harcosok Galliában (IV. század)
baksis – ajándék, megvesztegetés, befolyásolás, korrupció a török megszállás idején Magyarországon a 16–17. században.
banalitások – földesúri jövedék; a földesúr kizárólagos joga: malom, szőlőprés, kenyérsütő kemence, őrletés, kocsmáztatás, húskimérés stb. üzemben tartására és a jobbágyok kötelezettsége, hogy ezt megszabott díjért használják is.
banderia – zászló
bandérium – a király v. főúr által kiállított, zászlaja alatt szolgáló és hadba vonuló katonai alakulat a középkori Magyarországon. A bandériumok felállítására Károly Róbert (1308–42) kötelezte az egyházi és világi főurakat saját költségükön. A 16. sz.-tól a főurak az államnak befizetett összegekkel megváltották a bandériumok fenntartását.
basilica – középület: igazságszolgáltatáshoz, árusításhoz, később templomnak (ókori Róma)
bazileusz – görög korlátlan hatalmú király
bég – (bej) úr: a mohamedán országokban eltérő jelentéssel bíró, gyakori cím. – 1. eredetileg a török népek nemzetségfőinek, ill. fejedelmeinek címe. – 2. a Török Birodalomban a pasák fiainak, majd a szandzsákok élén álló katonai és polgári hatalmat birtokló főtisztviselők címe.
beneficium – (lat. ’javadalmazás, jótétemény’) 1. az uralkodó által hűbéri szolgálatért adományozott földbirtok. A birtokbavétel feltételeinek megszegése v. a felek egyike halála esetén a ~ visszavehetővé vált. A főként kisnemeseknek, lovagoknak adományozott ~ már a korai középkor végén (10. sz.) örökölhető lett. – 2. az egyház fenntartására adományozott birtok, javadalom stb. – 3. az 1767. évi úrbérrendezés során „kedvező adottságú” (termékeny) földek elnevezése.
betyár – a földesúri önkény, kényszerű katonáskodás és a jobbágyterhek teljesítése elől bujdosó szegénylegény. Többnyire egyéni lázadók voltak; megélhetésüket gyakran rablásból, útonállásból biztosították. Általában az urakat fosztották ki, sokszor élvezték a szegény nép támogatását. A betyárvilág a 19. sz. első felére esett. Legendás betyárok: Angyal Bandi (1760?–1806), Rózsa Sándor (1813–1878), Savanyu Jóska (1845–1907), Sobri Jóska (1809–1837), Vidróczki Márton (1837–1873).
bocskoros nemesek: a nemesség legszegényebb rétege Magyarországon a kései feudalizmus korában. A birtok nélküli, műveletlen bocskoros nemesek a jobb módot kifejező csizma helyett a szegényparaszti bocskort viselték (nevüket is innen kapták). A reformkorban (1825–48) a polgári átalakulást elősegítő reformok ellenzői közé tartoztak. A jobbágyfelszabadítás (1848) után beolvadtak a parasztságba.
bogumilok – Kis-Ázsiából kiinduló eretnekmozgalom Bulgáriában és a Balkán-félsziget északi részén a 10–12. sz.-ban. Mozgalmuk Franciaországban, Itáliában és a Német-római Birodalomban is elterjedt. A jelenségeket Isten két fiának, a jónak és a rossznak a küzdelméből vezették le. A korabeli társadalmi rendet és intézményeket a sátán művének tartották. Tanításaik a 13.sz.-ban központjukká lett Boszniából terjedtek el Magyarország déli részére. Több magyar király (I. Lajos, Zsigmond, I. Mátyás) vezetett hadjáratokat ellenük.
bők – honfoglaláskori gazdag nemzetségfők.
boksa – a szénégetők kúp alakú tölgyfarakásokat raktak a fa elszenesítésére, felül füstnyílással, alulról meggyújtva lassú elszenesedés ment végbe, a keletkező faszenet az ókori Görögországban faszénkosárban vitték a városba.
bolsevik – (többség): az orosz szociáldemokrácia radikális irányzata. Az elnevezés az Oroszországi Szociáldemokrata Párt brüsszeli kongresszusán (1903) keletkezett, ahol a mérsékelt álláspontot képviselő csoport kisebbségben (menysinsztvo=kisebbség) maradt, míg a Lenint (1870–1924) követő radikális szárny többséget kapott. Ettől kezdve Lenin hívei bolsevikoknak nevezték magukat, annak ellenére, hogy a bolsevik forradalom győzelméig (1917) az orosz szociáldemokrata párton belül lényegében kisebbségben voltak. A bolsevik elnevezés 1952-ig szerepelt a Szovjetunió Kommunista Pártja nevében.
brezáni kiáltvány – II. Rákóczi Ferenc 1703-as kiáltványa: a minden nemes és nemtelen fegyverbe szólítása
Brigetio – Szőny
búcsú(cédulák) – a római katolikus egyházban a bocsánatos bűnökért járó túlvilági büntetésnek az egyház részéről történő részleges vagy teljes elengedése. A bűnök alóli feloldozást rendszerint a pápa engedélyével csak egyházi személy adhatott, ha a hívő teljesítette az egyház által előírt cselekedeteket (böjt, ima, vezeklés, zarándoklat). Mivel a búcsút zarándoklással is el lehetett nyerni, így alakult ki a búcsújárás és katolikus templomokhoz kötődő búcsújáróhelyek. A 12. sz.-tól pénzért is árulták a bűnbocsánat elnyerését lehetővé tevő búcsúcédulákat, amely a pápaság egyik fő jövedelemforrása lett. Az ezzel kapcsolatos visszaélések jelentősen hozzájárultak a reformáció kibontakozásához. A búcsúcédulák pénzért történő árusítását a tridenti zsinat (1545–63) szüntette meg.
budai pasa – a szultán magyarországi helytartója a török megszállás idején.
buleutérion – az athéni Areiosz Pagosz szikláján álló tanács épülete.
bulé – Ötszázak tanácsa az ókori Athénban. 10 phülé képviselőinek együttese.
Bundesrat – német Szövetségi Tanács