Wikikönyvek

A kábítószer-fogyasztás bizonyítása/Vizelet kábítószermaradvány-tartalmának kimutatása

< A kábítószer-fogyasztás bizonyítása


A kábítószerek, illetve metabolitjainak vizeletben való kimutathatósága függ a kábítószer fajtájától, a fogyasztott adagtól, a fogyasztás gyakoriságától, a folyadékfogyasztástól, az egyén szervezetének lebontási sajátosságaitól. A zsíroldékony vegyületek - például delta-9-tetrahidrokannabinol, PCP - lassan ürülnek ki a szervezetből, ismételt fogyasztás esetén felhalmozódnak, és hosszabb időn keresztül mutathatók ki, mint a vízoldékony vegyületek. Nagyobb dózis lebomlása hosszabb időt vesz igénybe, mint a kisebb adagé. A jelentős fizikai függőséget kiváltó kábítószerek többségénél (morfin, heroin, kokain) a hosszabb időn keresztüli ismételt fogyasztások során a kívánt hatás kiváltásához egyre nagyobb adagokat kell a fogyasztónak a szervezetébe juttatnia. Például a heroinhoz hozzá nem szokott fogyasztó hatásos adagja 1 0 milligramm körül van, ugyanakkor egy jelentősen hozzászokott fogyasztó esetében a hatásos adag elérheti az 500 milligrammot is. Ilyen esetekben a kábítószermaradványok kimutatása egyszerűbb feladatot jelent, mint mondjuk az LSD vonatkozásában, amelynek fogyasztásakor nem érvényesül a tolerancia[1], és a hatásos adag igen kicsi, mintegy századrésze a heroin kezdeti adagjának. A nagyobb folyadékfogyasztás elősegíti a kábítószermaradványok előbbi ürülését a szervezetből. A vizelet kémhatása ugyancsak jelentősen befolyásalja a kimutathatóságot, ugyanis savas kémhatású vizelet esetén a kábítószerek többsége kb. kétszer gyorsabban ürül, mint lúgos kémhatású esetén.

A vizeletvizsgálatok első szakaszában kiszűrik azokat a vizeletmintákat, amelyek tartalmazhatnak kábítószert, illetve metabolitot. Szűrővizsgálatokra leggyakrabban úgynevezett immunreakciók elvén működő tesztkészleteket alkalmaznak, amelyekkel néhány perc alatt eredmény kapható. Amennyiben valamely minta szűrővizsgálata pozitív, további műszeres vizsgálattal kell a kábítószer, illetve metabolit jelenlétét megerősíteni. Mind a szűrővizsgálatoknak, mind a megerősítő vizsgálatoknak csak hiteles minták esetében van értelme.

Vizeletvétel során ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a szenvedő alany bármi mádon - például csapvízzel való hígítással, szappannal való szennyezéssel, destruktív anyag mintához való adásával stb. megváltoztassa a vizelete összetételét, illetve - elcseréléssel - hamis mintát szolgáltasson. Számítani kell arra, hogy vannak kábítószerfogyasztók, akik oly mádon felkészültek a vizeletvételre, hogy például hónaljukba vagy egyéb helyre műanyag folyadéktartályt rejtenek, amelyhez megfelelő műanyag csövet csatlakoztattak, abból a célbál, hogy hamis vizeletet tudjanak produkálni. A vizelet hitelessége - tehát hogy nem hígította fel vagy cserélte ki más folyadékra a tulajdonos a vizsgálatra leadott mintát - hőmérsékletméréssel ellenőrizhető. Tehát csak az a vizelet fogadható el, amelynek hőmérséklete a 35,55-37,22 °C tartományba esik. (A hőmérséklet ellenőrzésére digitális hőmérőt kell használni.) Bizonyos amerikai hatósági előírások szerint elfogadható a 32,22-37,78 °C tartományba eső vizeletminta is, azonban bebizonyították, hogy ezek már manipulált (például hígított) minták is lehetnek. A találékonyság eredményeként, valamint az anyagi haszonszerzés reményében a kábítószer-fogyasztás bizonyításának megakadályozása céljából kifejlesztett különféle készülékek és anyagok is beszerezhetők a kereskedelmi forgalomban. Ezek között van olyan készítmény (Urine Luck), amelynek hatására a levett vizelet THC-metabolit - tartalma pillanatok alatt megsemmisül. Reklámoznak olyan sampont, amelynek használata után kb. 2-4 órán keresztül a hajban lévő kábítószer nem detektálható. (A reklámozott sampon említett célra való alkalmassága azonban erősen kétségbevonható.) Árulnak garantáltan kábítószermentes vizeletből készült bepárlási maradékot (instant powdered urine), amelynek vízben való feloldásával „tiszta” vizelet készíthető. Az urinator olyan készülék, amely drogmentes vizelet bepárlási maradékának feloldásával testhőmérsékletre melegített drogmentes vizeletet tud produkálni.

Ha a kábítószer-fogyasztási szokás ellenőrzése a cél, fontos, hogy a vizsgálandó személy számára váratlan időpontban történjen a mintavétel, ugyanis pár nap alatt „kitisztulhat” a szervezet. A mintavétel során célszerű üvegedénybe gyűjteni a vizeletet - ajánlottan kétszer kb. 30 ml-t, ugyanis a műanyag tárolóedények, valamint a gumidugók az apoláris vegyületeket (például a kannabinoidokat) megkötik a felületükön és így vizeletbeni koncentrációjuk jelentősen csökken. Hitelesítve, kifolyás ellen biztosítva kell lezárni a tárolóüvegeket. Szállítás és tárolás során óvni kell a mintákat a fénytől és hőtől, lehetőleg hűtőtáskában kell szállítani, és hűtőszekrényben tárolni. Fontos, hogy a levett vizeletet az elemzésig hideg, sötét helyen tárolják. A laboratóriumokban célszerű csak az egyik mintát vizsgálni, a másikat lefagyasztani az esetleges ellenőrző vizsgálatok lehetősége céljából.


  1. ↑ Tolerancia - adagnövelési hajlam, azaz ismételt kábítószerfogyasztások esetén azonos „élvezeti hatás” kiváltásához egyre nagyobb mennyiségű adagok fogyasztása szükséges
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=A_kábítószer-fogyasztás_bizonyítása/Vizelet_kábítószermaradvány-tartalmának_kimutatása&oldid=100602”