A szabadidő és versenysporti judo viszonylatai

A SZABADIDŐ ÉS VERSENYSPORTI JUDO VISZONYLATAI

Készítette: Kerekes László SZTT tag és Horváth László SZTT elnök 2002. augusztus 29.

Megjelent: Judo Értesítő 9/2002 sz.

Az MJSZ fejlődést vár el a szabadidősporttal való kapcsolatától tagi, bevételi és tehetségkutatási eredményességre törekedve. Ahhoz azonban, hogy ez a folyamat elinduljon többféle érdekeket, észrevételeket érdemes figyelembe venni. Az alábbi viszonyítások és összegzések ezt a folyamatot igyekeznek segíteni, megvilágítva a gátló és segítő erőket.

Viszonyítások

A judo sport és a magyar népegészségügy viszonya

Az egészségügy és a sport közismerten összefügg. Mivel a civilizációs ártalmak szaporodnak, a sportszakembereknek is fel kell lépni azok ellen. A mozgásszervi bajok terén tehetünk a legtöbbet.

Tények:

• A rokkantságot okozó betegségek között Magyarországon 4. helyen áll a mozgásszervi betegségcsoport.
• A gyerekek között (5-17 évesek) vezető helyen.
• A betegségek egyre korábbiak és súlyosabbak. Például 5 éveseknél 1984-85-ben 34% a mozgásszervi betegedések aránya, 1997-98-ban 41,4%. Középiskolások között ugyanez 49,9%-ról 74,4%-ra nőtt! (Tartási rendellenességek, gerincferdülés, statikai lábbetegségek vezetnek.)

A természetes mozgásokból álló judo sportnak is tere van az egészségjavításban annak ellenére vagy épp azért, mert a gerincet leginkább terhelő sportágak közé tartozik. (Jigoro Kano nemzeti testnevelésként alkotta meg a kodokan judot Japánban!)

Néhány lehetőség egészségvédelemre a versenysporton belül:

• A versenyeztetés későbbi életkorban kezdése.
• Gyerek-korosztályok csak földharc technikákkal versenyeznének.
• Hosszabb ideig csak lábdobások (ashiwaza) edzésen és serdülő versenyen.
• Testdobás-oktatásban kb. 8/2 arányú uchikomi – kake és szigorú kétoldalasság ifjúsági korig.
• Gerincvédő edzésanyag betervezése akár gyógytestnevelők bevonásával a kezdetektől (pl. hátizom fejlesztés, stb.)

A versenysport egészségszemlélete sérül a teljesítményspirál miatt.

Tehát visszatérhet erre az útra („do”-ra) a versenysport is vagy teljesen a szabadidősportra hagyja az egészségszemléletet, bázist veszítve ezzel.

Megjegyzés: fenti témaköri viszonyítás Kerekes László judo edző, testnevelés és gyógytestnevelés szakos tanár tanulmányából idézet összegzés céljával.

A magyar judo verseny és szabadidősport - taglétszám piacot befolyásoló – egészségügyi és motivációs viszonya

A gyermek versenyzők fizikai károsodását okozta több esetben a túlterhelésük.

• Ezt a versenysport pontozási ösztönző rendszere igényelte az edzőktől. Erre válaszul a magyar egészségügyi miniszter törvényerejű rendelettel megtiltotta a 10 éven aluli gyermekek versenyezetését. Ez a rendelet a szabadidősporti tevékenység taglétszámpiacát bővítheti –ha betartják.

A szabadidősporti taglétszámpiacot megosztja a sokféle szolgáltatás, és a gyenge vásárlóerő visszafogja.

• A születések évtizedek óta tartó negatív rekordja pedig eleve csökkenti a taglétszámot. Az iskolai túlterhelés, a tv nézés, számítógépjáték komoly lemorzsolódást okoz. Összességében el lehet mondani, hogy „sok az eszkimó, kevés a fóka”. Csak a minőségi szabadidősport érvényesülhet a jövő piacversenyében.

A küzdősportok gyakorlását befolyásolja az életszakaszokhoz igazodó egészségügyi és motivációs készségszint.

• Ez gyermekkorban – megfelelő gyakorlási mód mellett - a legoptimálisabb a gyors anyagcsere folyamatok a tanulási és játék ösztön erős irányultsága miatt. Felnőtt korban jó az anyagcsere, ami az egészséget és a regenerálódást megalapozza, és szintén erős a vetélkedés a játékösztön irányultsága. Itt azonban a társadalomba történő szociális beilleszkedés komoly terhelést jelent, és ez elvonhatja a sporttól az alapirányultságot. Idősebb korban az anyagcsere folyamatok lelassulnak, ízületi károsodás, túlsúly és egyéb problémák jelentkezhetnek. A vetélkedési ösztönéleti programot önfenntartó (óvatosságot parancsoló) ösztönéleti program-irányultság váltja fel. Ezeket a problémákat és változásokat csak speciális gyakorlási móddal lehet ellensúlyozni. Hasznos lenne kidolgozni a judóban is olyan gyakorlási módot, melyet felnőttek és idősek tömege gyakorolhat, (kímélő mozgással, egészséget, önvédelmi ismeretet, önbizalmat adó gyakorlatok sorozata). Fehér folt a módszertani skálán, hogy a felnőttek és idősek játékigénye valójában mekkora a sportolás terén.

Szabadidő és versenysport dotációs, multinacionális és globalizációs piaci viszonyai

A Budo szabadidősportok nem rendelkeznek olyan politikai, média, reklám támogatással, mint a versenysportok.

• Dotáció tekintetében a Budo szabadidősportok nem rendelkeznek olyan politikai, média, reklám, nézettségi támogatással, mint a versenysportok, de a tömegbázisuk a sport művelésén keresztül szerény önfenntartást biztosít a sportoló kisközösségeknek. Állami támogatások média és reklámprofit megszerzése terén a versenysporti lobbik – működésükből fakadóan - sokkal hatékonyabbak, gyakorlottabbak, hiszen ez számukra létkérdés.
• Multinacionális vállalkozások nem rendelkeznek nacionális érdekekkel és ez a dotációs politikájukon is érződik sporttámogatás terén, ahogyan erről egy nagy versenyegyesület vezetőedzője tájékoztatott. Szabadidősportban hasonló a helyzet.
• A globalizáció fogyasztási hatásai a versenysportnál, milliárdfős nézettséget (lásd nagy tv társaságok közvetítései) és sportzsoldosokból álló klubokat (lásd labdarúgás) hoztak létre elszipkázva nemzetek tehetségeit. Az európai unió támogatási rendszere viszont csak a szabadidősporti tevékenységet segíti tömegek egészségügyi, mentálhigiénés felzárkóztatásáért.

A magyar állampolitika – verseny és szabadidősporti viszonya

A versenysporti lobbi jóval erősebb befolyást ért el az állampolitikában, mint a szabadidősport képviselete.

Tekintettel a gyászos népegészségügyi adatokra az állampolitika több ízben deklarálta, hogy számára a tömegsport, vagyis szabadidősport kiemelten fontos anyagi támogatás tekintetében is. Ez komoly nyugtalanságot keltett versenysporti körökben a költségvetési támogatások megoszlása miatt. Idővel a versenysporti lobbi jóval erősebb befolyást ért el az állampolitikában, mint a szabadidősport képviselete. A sporttörvény ugyan elválasztja a versenysporttól a szabadidősportot egyfajta költségvetési támogatási védelmet adva a szabadidősportnak, de gátolja anyagi támogatását azzal a törvényi kitétellel, hogy csak szövetségbe tömörülve (minimum 8 megye, megyénként 2 tagszervezettel) igényelhet állami támogatást. Ugyanakkor a szakszövetségek állami pénzen kiépült szervezeteit és tagszervezeteit versenysportinak minősítette, és állami juttatással tartja fönt adminisztrációját, nemzetközi versenyrendezését, a versenyeredmények dotálásán felül. Ezt a hátrányt és megkülönböztetést a szabadidősport még nagyon sokáig nem tudja ledolgozni.

Verseny és szabadidősport önszerveződésének viszonya

A versenysportok támogatási rendszerükből fakadóan hatalmas előnnyel rendelkeznek.

- A versenysportok versenyzési rendszerükből fakadóan önszerveződés terén - szervezeti szinten és nemzetközi kapcsolatok terén is hatalmas előnnyel és fejlettséggel bírnak.

A szabadidősportok lokálpatrióta kötődéssel működnek, mely gyengíti a kapcsolatok fejlesztésesét.

A szabadidősportok művelési jellegükből fakadóan, melyek kevés versenyzést tartalmaznak, regionális, illetve lokálpatrióta kötődéssel működnek, mely gyengíti az olyan érdekeket, ami országos szintű vagy nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére irányul. Ráadásul a normatív elzárkózás gátolja a különböző szubkultúrák (gondolkodásmódok, erkölcsi viselkedési normák, népszokások, stb.) közös értékre hozását.

A magyar judo verseny és szabadidősport viszonya

A versenysporti szakszövetség (MJSZ) létszámában a lappangó szabadidősporti judo sportolók száma nagyon magas.

A versenysporti szakszövetség (MJSZ) alapszabályában szabadidősporti képviseletet is vállal. Szívesen hivatkozik magas taglétszámára, ahol is a lappangó szabadidősporti judo sportolók száma nagyon magas, a valóban versenyzők számához képest. Érthető érdekei miatt valójában a szabadidősporti képviseletet arra akarja felhasználni, hogy taglétszám, bevétel és támogatás tekintetében előnyökhöz jusson. Felemás helyzetet teremt, hogy valódi szabadidősporti érdekképviseletet döntéshozói szinten - szavazati joggal - működési szabályzatuk nem enged. A vezetők szimpátiát éreznek a szabadidősporti tanfolyamokkal szemben, de lehet, hogy ez többnyire a fenti érdekek miatt van. Szabadidősporti perspektíva és oktatási célokat ugyanis nem szívesen támogatnak versenysporti perspektíva és oktatási célok mellett. (Lásd konzervatív élsport lobbi részéről dan kollégiumnál szabadidősporti oktatók elismerésének gátlása, szabadidősporti tanulói jártasság csak versenysporti övvizsga rendszeren alapuló elismerése szabadidősporti oktatói tanfolyamra való jelentkezéskor). Ennek ellenére fontos közös érdek a szabadidő és versenysport összefogása szakmai (pl. tehetségkutatás, együttműködő szabadidő és versenysporti övvizsga rendszerek), erkölcsi (pl. közös elismerési rendszer) és érdekképviseleti alapon, mert így egymást erősítik, és nem gyengítik. Ezt a közös érdeket fejezi ki az a folyamat, amit a Judo Szabadidősporti Tanácskozó Testület (JSZTT) elindított. Konkrétan az MJSZ elnöksége tárgyalási tervet fogadott el az edzőbizottság, a dan kollégium és a JSZTT között. A tárgyalások eddigi eredményeként az edzőbizottság jónak minősítette az JSZTT sportoló kisközösségekre (pl. szabadidősporti) vonatkozó, új típusú elismerési rendszerének tanulmányát, a dan kollégium pedig határozatban fogadta el - igény esetén – a szabadidősporti tagozat létrehozását és a szabadidősporti elismerési rendszer támogatását. Ugyanakkor a JSZTT mint ahogy nevében is van csak elemző, tanácsadó testület. Tagjaik nem adják nevüket Szabadidősporti Bizottsághoz, amíg az MJSZ nem rendelkezik szabadidősporti elismerési és perspektíva rendszerrel és - ennek függvényében - megfelelő szabadidősporti tagsággal. Értelemszerűen szabadidősporti vezetőknek sem tartják magukat csak pozitív folyamatokat erősítő aktív tanácsadóknak.

Összegzések és következtetések a magyar judo verseny és szabadidősporttal kapcsolatban

Az MJSZ merkantilista politikája érdektelenné teszi a szabadidősport közeledését.

A versenysporti lobbi, - melynek tevékenységében nagyszámú szabadidő-versenysporti vegyes működésű céllal oktató szakember részt vesz - megszokta, hogy nagy ellenállásokat legyőzzön. Tapasztalt és nagy erőkkel rendelkezik. A szabadidősport irányában - utánpótlás érdeken alapuló szakmai szimpátiát mutat. A versenysporti lobbin belül azonban az élsporti lobbi - konzervatív, változtatásellenes része - a szakszövetségben óvatos szakmai és erkölcsi elismerést is csak akkor hajlandó adni a szabadidősport felé, ha csak ő jár jól (taglétszám, bevétel, tehetségkutatás kiszolgáltatott szabadidősporti képviselet mellett). Anyagi kérdésekben a konzervatív élsporti lobbi kényszerű merkantilista politikája érdektelenné teszi a szabadidősport közeledését és általában az MJSZ közgyűléseit is, amit annak szavazatképtelensége tükröz. Ugyanakkor az MJSZ irányító erejét döntően befolyásolja és uralja. Nem rendelkezik szakmai - erkölcsi elismerési szándékkal és rendszerrel a sportoló kisközösségek irányában, így ezek fejlődése az élsporti klubokhoz képest spontán és önmotivált. Ugyanakkor az élsporti és versenysporti lobbi haladó része támogatja a szabadidősporti kisközösségek fejlesztését az MJSZ erőterében is, ahogyan ezt közgyűlési határozatukban meg is fogalmazták.

- A szabadidősporti lobbi - a konzervatív élsporti lobbi gátló döntései miatt - kifejezetten gyenge és szervezetlen, ezért tudatosan kerüli az anyagi kérdéseket az MJSZ költségvetésével kapcsolatban, mert információja szerint a konzervatív élsporti lobbi még annak 0,1% -át sem adná át az alapszabályában megjelölt szabadidősporti képviselet, illetve szabadidősport fejlesztésére. Hasonló okok miatt sorvadt el az elmúlt évtizedben is a képviselet. A versenysporti illetve az élsporti lobbival kompromisszumot kötve elérhető cél az MJSZ keretén belül (ha nem, akkor azon kívül) a szabadidősporti (kisközösségek) szakmai, erkölcsi elismerési rendszerének kidolgozása, anyagi támogatást nem igénylő működtetése. Ez kiválthatná a konzervatív élsporti lobbi merkantilista politikájából eredő károkat és érdektelenséget és felpezsdítené az MJSZ szakmai közéletét. A részleges eredmények, bíztatóak és a versenysporti lobbin múlik a végeredmény az elnökség, edzőbizottság, dan kollégium esetében. Amíg az MJSZ nem teszi elfogadhatóvá erőterét a szabadidősporti taglétszám, csak mutatóban fordul elő hold udvarában érdektelenség miatt, hiszen így még a konzervatív élsporti lobbi magját adó edzők sem jelentik be tagnak - ha van - szabadidősporti tanfolyamaik nagy részét. Ma még szervezeti tömegvonzással rendelkezik az MJSZ, de merkantilista politikája a - ma még segítőkész - szabadidősportot külön-utas politikára kényszerítheti. A jövőben kiderül, hogy az egyetemes judo – ami a szabadidő és versenysporti irányzatát jelenti - összetart, vagy különállóan működnek a sporttörvény lehetőségei szerint.