A zene története/A magyar zene története/Egyházi zene

A zene története

Egyházi zene

Egyházi zene szerkesztés

A templomokban latin gregoriánt énekeltek. 1400 körül kezd kialakulni a magyar egyházi zene.

  1. Gregorián énekeket magyar nyelvre fordítottak, a szöveg miatt ritmusváltozás következett be.
  2. Gregorián dallamokra új magyar szövegeket írtak.
  3. Elmaradt a gregorián melódia és a magyar vershez új dallam keletkezett, mely gregorián-hatás alatt állt. Innen van, hogy a magyar népdalokban, népénekekben sok a modális hangnem.

Az első írásos emlék - szöveg és kotta - Pominóczky Fülöp minorita szerzetestől származik. Kéziratos Manuale-jának könyvtáblájára jegyezte fel, amint egy ’falusi bátya’ megmutatja utat-kereső urának, hogy merre kell mennie.

1520-tól, ha gyéren is, vannak adataink. Már Luther után 6 évvel, a reformáció hatására a templomokban a nyelv nemzetivé vált, magyarul énekeltek. Kialakul a korál-irodalom. Ez hosszú ideig tartó fejlődés, eleinte látszanak a gregorián nyomai. 100 év múlva már nagy számú korált énekeltek a protestáns egyházakban. Magyarországon a protestánsok kiadták Gellei Katona István Öreg graduál c. gyűjteményét. Ezek részben gregorián őstípusok, részben francia kálvinista hatások alatt álló énekek, melyek sok magyar vonatkozással bírnak.

Ellenhatásként a katolikus templomokban is megindult a nemzeti nyelven éneklés, katolikus magyar énekeskönyvek jelentek meg. Ilyenek Kisdi Benedek: Cantus catholici; Náray György: Lyra coelestis; Ilyés István: Soltári és halottas énekek. Ez valóságos kincsesbányája a magyar zenének abban az időben - és később is! Ezekben sok a közös anyag, mert voltak olyanok, melyeket a protestánsok és katolikusok is énekeltek - ma is van ilyen. Jellemzőik: magyar melódiavezetés, magyar ritmikai és hangsúlyviszonyok, prozódia. Hasonlóság a népzenével.


◄--- Előző lap:A magyar zene története                             ---► Következő lap:Világi zene

Jegyzetek szerkesztés