A zene története/A nemzeti zene kialakulása/Cseh szerzők
Cseh szerzők
Cseh szerzők szerkesztés
Csehország tipikus zeneszerző-párosa Smetana és Dvořák.
Bedřich Smetana (1824. Leitomischl-1884. Prága) otthon élte le életét, művei egy részét - legnagyobb műveit süketen írta (Hazám, Libussa). Ő az első, aki a tipikus cseh néptáncokat - polka, furjant (utóbbi kétnegyedes, pontozott ritmus is előfordul benne, a frázisok utolsó hangja hangsúlyos, a rézfúvós hangszereket feltűnően kedveli) - használja fel. Ez jellemző szimfonikus műveire és operazenéjére egyaránt.
Legjelentősebb műve Eladott menyasszony c. operája. Jelentősége, hogy a színpadon megjelenik a cseh nép, falu a színtér, parasztemberek a szereplők. Hazám c. ciklusát 6 szimfonikus költemény alkotja. Egész estét betöltő zenemű. Csehország tájain vezeti végig a hallgatót, és felidézi a történelmi emlékeket. A hat tételt a Visehrad-téma köti össze.
Antonín Dvořák (1841. Nelahozeves-1904. Prága) Smetana művészetének folytatója, életének egy részét Amerikában tölti, ahol megismerkedik a néger és indián népzenével. Ez muzsikáját sokkal színesebbé teszi. A három népzene - cseh-néger-indián - hangulata összeforr, és német technikát alkalmazva dolgozza fel. Sikereit az Amerikában írt IX. szimfónia („Az új világ”) és Gordonkaversenye koronázta meg. Szimfóniáit átszámozták - előbb a fent említett volt az V. számú. „Új világ” szimfóniájában nincs indián népzene, de saját témáit azoknak megfelelő hangulatúra szerkesztette. Hasonlóan járt el Néger kvartett c. vonósnégyesében is. Nevezetes Stabat mater c. kórusra, zenekarra és 4 szólistára írott műve, valamint Ruszalka c. operája. Különleges, új típusú kamarazene-műve a Dumki-trio, mert nem a szokásos formában készült. A 3 hangszer - hegedű-gordonka-zongora - sok tételt játszik. A Szláv táncok - zenekari mű - cseh népies dallamok feldolgozása.
{A nemzeti romantika kategóriájába tartoznak a magyar ilyen irányú törekvések is, de ezeket A magyar zene története c. külön fejezetben tárgyaljuk.}