A zene története/Utóimpresszionista stílus
Utóimpresszionista stílus
Utóimpresszionista stílus
szerkesztésOttorino Respighi (1879. Bologna-1936. Róma) olasz zeneszerző Rimszkij-Korzakovnál tanult. Később a római Szt. Cecilia Akadémia tanára, majd igazgatója - a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia tiszteletbeli tagja.
A régi olasz barokk hagyományokkal igyekszik egyesíteni az impresszionizmust. Ennek egy módja, hogy egy konkrétan meghatározható barokk témát - áriát, táncot - egész másképpen, újszerűen dolgoz fel. Ilyen pl. Madarak c. szvitje, melynek tételei: Galamb, Tyúk, Kakukk, stb.
A barokk vonás megmutatkozik akkor is, amikor nem barokk témát dolgoz fel. Ilyenek: Róma fenyői, Róma kútjai, Római ünnepek - szimfonikus költemények, melyekben a színek ragadják meg elsősorban, maga a melodikus invenció csak kiszolgálója a freskószerű tablóhatásoknak.
Élete egyik szakaszában visszatekint a gregoriánra. Ennek jegyében születik a Mixolyd zongoraverseny, a Dór kvartett és a Concerto gregoriano. Itt minden téma egy-egy gregorián dallam. Dala: A köd. Láng c. operája impresszionista alkotás, melyben barokk hatások érezhetők.
Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin (1872. Moszkva-1915. Moszkva) az orosz zene Musszorgszkijt követő korszakának egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb tehetsége. Szerinte a hanghoz kell társulnia a színnek és a fénynek Ezen elképzelése jegyében Prométhé c. operájában fényzongorát alkalmaz. Az operát egyszer előadták a luce szólammal. Óriási hatást váltott ki.
(Ilyen irányú kísérletek történtek már 200 évvel korábban is. Castell jezsuita szerzetes színzongorát szerkesztett, melyen a „c” vörös, „d” narancs, „e” citrom-színt, stb, láttatott, felfelé világosodtak, lefelé sötétedtek a színek. Ezek a színek egy forgó-korongon voltak láthatók, akkordok esetében szürkévé váltak. A 19. században többen próbálták ezt a Rameau-féle funkció-rendszer alapján kialakítani ilyen formán:
Subdomináns - Tonika - Domináns
Sötét Világos
1880 után színes égőkkel oldották meg a problémát. 1920 táján László Sándor fizikus és zongorista alkotta meg a színzongorát. Speciális billentyűzete gomb-átállítással többféle módon használható. Nemcsak megjelennek a színek, hanem a melódiák vonalának megfelelő különböző grafikonokat vetnek ki. Külön kottaírást is alkotott. Két zongoraszonátája van.)
Szkrjabin nagy művei: Poème d’extase - tartalmát már címe megmutatja. Poème divin - isteni költemény, Poème du feu - költemény a tűzről. Zongoraműveiben a Chopin-féle technikai eszközök párosulnak az impresszionista stílussal. Etűdjei hangversenyre valók. Írt balkezes zongoraműveket, melyek szintén remek alkotások. (Balkézzel játszott, jobbkézzel a tanítványt ölelgette.)
Igor Fjodorovics Sztravinszkij (1881. Oranienbaum-1971. New York) orosz zeneszerző, Rimszkij-Korzakov tanítványa. Fiatalon Párizsba kerül, majd Amerikába. Debussytől sokat tanul és a nyugati zene egyik vezéralakjává válik. Zeneszerzési technikája, különösen hangszerelése hasonlít mesteréhez, de összekapcsolja Debussy technikáját orosz népzenei elemekkel. Zeneszerzői munkásságát négy korszakra oszthatjuk:
- Orosz népzenei korszak. Ekkor összefonódik az impresszionista stílussal. E korszak kiemelkedő művei: Petruska, Tűzmadár, Tavaszi áldozat.
- Közelít a dzsesszhez. Az I. világháború vége felé jön divatba a ragtime. A négerektől származik, szinkópás, a hangsúly mindig más helyen van. Sinkopetit musik. Jelszó: kiszabadítani a muzsikát az ütemvonalak börtönéből! Ide tartozó kiemelkedő művei: Ragtime - kamarazenei darab, cimbalomszóló van benne. Piano rag music, Katona története - táncjáték.
- Mechanikus korszak. Cél ekkor az érzelem nélküli zene (!). gépszerűség - gépies technika - objektivitás. Zongora-darabok, szimfóniák tartoznak ide.
- Archaizáló korszak. Régi korszakok technikájához fordul vissza, főként a barokkhoz. Neobarokk művei keletkeznek. E korszakához tartoznak: Zongoraverseny, Zsoltárszimfónia, melynek előadóegyüttese: vegyeskar, nagy fúvóskar - ötösével, de klarinétok nélkül -, dobok, hárfa, két zongora és vonósok. Utolsó tétele (latin szövegű): Dicsérjétek az Urat mindenféle zenével - tánczenét alkalmaz. Oedipus rex c művében jelenik meg először a 'narrátor. Nem korhű, kilép a megszokott keretekből.
Ezek a korszakok egymásba nyúlnak. A zsoltár dzsesszesítése a kiindulópontja annak, hogy ma már van dzsesszmise. 76 éves korában szeriális zenét kezd írni. Canticum - énekek éneke - c. művét a pápának írja, különleges technika jellemzi, óriási sikert arat vele.
Arthur Honegger (1892.-1956.) svájci származású francia zeneszerző, nevét a Groupe de Six-hez - Hatok csoportja - csatlakozva tette ismertté. Sok tekintetben párhuzamosan haladt Sztravinszkij-jal, de az impresszionistákhoz tartozik, főleg Debussy nyomait követve indul el. Komponálás során sok mindenbe belekóstolt. Nyári pasztorál c. műve kis szimfonikus költemény. Concerto-ja zongorára és zenekarra dzsesszes jellegű. Pacific 231 c. zenekari darabjában egy mozdony útját írja le mechanikus eszközökkel. A Rugby-szimfónia sportszimfónia. Első világra szóló sikert elért műve Dávid király c. oratóriuma, mellyel a régi barokk oratóriumot akarja felújítani, apró kis tételekből áll. Jeanne d’Arc a máglyán c. oratóriuma tetőzi be munkásságát.
„Zeneszerző vagyok” c. könyvében sok mindenről ír, ami egy zeneszerző életével, munkásságával összefügg. Ebben megállapítja, egy zeneszerzőnek abból kell kiindulnia, hogy amit megteremt, arra senkinek nincs szüksége.
Paul Hindemith (1895. Hanau-1963) német zeneszerző és brácsaművész a mai német zene törekvéseinek összegzője. Munkássága az impresszionizmus és expresszionizmus közé helyezhető. Élete, művészete során a legfontosabbnak tartja a gebrauchsmusik - használati zene - létrehozását. A zene az emberek hétköznapjaihoz tartozzon, élet- és lelki szükséglet legyen, amit nemcsak a művészek tudnak lejátszani, hanem akárki. (Kodálynál is jelentkezik ez, aki arra törekszik, hogy mindenki képes legyen a kottát látva a zenét hallani, vagy fordítva. Ezt szolgálják gyermekkórusai, népdalhangszerelései.) H. e cél elérése végett gyermekoperát is írt zongorára és gyermekhangra, valamint kamarazenét amatőr együttesek számára.
Versenyművei:Brácsaversenyében a zenekarban nincsenek vonósok a kontraszthatás fokozása miatt. Zongoraverseny fúvószenekarral. Orgonaverseny.
Brácsa szólószonáta. Kleinere Stücke - kis zongoradarabok - sorozatában a Bach-féle polifónia van modern köntösbe öltöztetve.
Operája Mathis, a festő Mathias Grünewald életéről szól, a német parasztlázadással kapcsolatos történet. Ennek bizonyos részeiből háromtételes szimfóniát írt ugyanezzel a címmel. Grünewald leghíresebb festménye az isenheimi oltár triptichonja. Ennek jegyében szerkeszti hasonló című szimfóniáját is, triptichonszerűen három tételben. I. Anygyalkoncert - témája német korál. II. Sírbatétel - gyászzene. III. Szent Antal megkísértése - e tétel végének témája: Lauda Sion (Dicsérd Sion Üdvözítőd!). Másik operája a Cardillac, és a Hétköznapi semmiségek. Vígoperája a Hin und zurück, melyben a cselekmény és a zene a tetőpont elérése után tükörforma szerűen visszafordul.
Nobilissima visione c. balettje Szent Ferenc életét viszi színre, de nem az egyházi tradíció szellemében, inkább emberi vonatkozásait hangsúlyozza. Visszatérő, vezető témája a francia népdal: Çe fut en mai.
Kétkötetes modern zeneszerzéstana az Unterweisung im Tonsatz. Hitler miatt emigrált, először Törökországban tartózkodott, ahol megszervezte a török zenei életet. Később Amerikába ment, majd hazatért. 1945 után a gebrauchsmusik-ot nagyobb méretekben próbálja megvalósítani, a művekben a koncert közönsége számára is ír szólamokat, melyek természetesen könnyen megtanulhatók.
Harmonie der Welt (A világ harmóniája) c. operáját 1957-ben mutatták be. Két főalakja Kepler, a csillagász és Wallenstein, a hadvezér. Mindketten - lelki alkatuknak megfelelően - keresik a világ harmóniáját, az egyik a csillagok forgásában, a másik az Európát egyesítő birodalomban. Nagy költői ereje van, de vontatott. Ennek a zenei anyagából készült szimfonikus mű tételei: Musica instrumentalis (hangszer); Musica humana (emberi ének); Musica mundana (szférák zenéje). A szférák zenéje Platóntól ered: a mozgás hangokkal jár, melyek harmóniákat alkotnak, a világűrben kristálygömbök idézik elő. Hindemith közelít a világűr problematikájához.