Heraldikai lexikon/Arisztokrácia
Az arisztokrácia rangjára, származására, vagyoni helyzetére, tekintélyére (kultúrájára) stb. nézve a legfelső társadalmi osztály. Tagjainak ebből kifolyó politikai hatalmára nézve egyben egyfajta uralmi formát is jelent.
Névváltozatok:
ariſtocratia: valamelly orſzágban a' fö́ rendnek igazgatása (Pápai/Bod 62.)
Az arisztokrácia belső harc és társadalmi kapcsolatok útján emelkedett a többi réteg fölé és uralmát örökletes módon biztosította. Az arisztokratikus uralom ezért gyakran a saját felsőbbrendűségébe vetett hiten alapuló plutokratikus uralmat jelent, mely egyaránt előfordulhat a monarchikus és köztársasági államformában. Noha számbelileg kisebbséget képeznek a társadalomban, politikai, katonai, vagyoni és szellemi hatalmuknál fogva mégis képesek a saját uralmukat fenntartani a társadalom fölött, miáltal egy hierarchikus berendezkedés jön létre.
Az arisztokrácia a görög arisztokratia (ἀριστοκρατία)' a legjobbak' uralma szóból ered. A kifejezést először a fiatal athéni polgárokra, az uralkodó osztályra alkalmazták, akik hadsereget vezettek a csatában. Bátorságuk miatt nagy tekintélynek örvendtek, mivel a hadat a legjobbak vezették. Az ókori görögöktől a kifejezés átkerült a középkori Európába is, ahol egy hasonló örökletes vezető osztályt jelölt az uralkodó kíséretében, akik a nemességen belül a legfőbb katonai és hivatali tisztségeket töltötték be, ezért a legnagyobb vagyoni juttatásban részesültek. Ebben az értelemben a főnemesség egyik szinonimájának is tekinthető. Általában valamilyen főnemesi címet viselnek, ami eredetileg a hivatali és katonai tisztséghez kötött rang megnevezése volt.
A francia forradalomban úgy tekintettek rájuk, mint akik társadalmi helyzetüket öröklés, nem saját érdemeik miatt szerezték. Ezért azt igazságtalannak tekintették és a nemesi címeket eltörölték. Az Egyesült Államokban nem léteztek arisztokratikus hagyományok. Ezért ott egyfajta arisztokráciának azokat tekintik, mint pl. a Roosevelt családot, akik az ország korai történelme során vándoroltak be, nagy földbirtokot szereztek és hatalmukat több generáción át is képesek voltak fenntartani.
A magyar arisztokrácia fogalma elsősorban azon mágnásokat jelentette, akik a honfoglaló nemzetségekre vezették vissza az eredetüket és ennek jelölésére a de genere kifejezést használták. Mivel kezdetben nem léteztek külön főnemesi címek, azok tartoztak az arisztokráciához, akik vagyoni helyzetüknél fogva részt vettek az ország irányításában és udvari tisztségeket viseltek. Ekkoriban nem a cím, hanem a vagyon fejezte ki a társadalmi helyzetet. Az arisztokrácia ismertetőjele ekkoriban a megszólítás volt. A 15. századtól szinte minden mágnáscsalád főnemesi rangemelésben részesült és ezzel kialakult az örökletes arisztokrácia. Ezzel befejeződött az addig szinte egységes nemesi rend elkülönülése köznemesekre és főnemesekre, akik az 1601. évi törvények értelmében a felső táblán, majd 1885 óta a főrendi házban üléseztek az országgyűlés alkalmával.
Egyes országokban a főnemesi állást a címerekkel is kifejezik. Angliában pl. pajzstartót csak a főnemesek viselhetnek. Általában főnemesi ranghoz kötődik a címersátrak, a több sisak viselése, a rangjelölő koronák pedig a főnemesi rang konkrét heraldikai kifejeződései.