Címerhatározó/Csákvár címere
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Csákvár címerével foglalkozik.
Csákvár nagyközség
(Fejér megye)
Címere címerpajzs, sisak, sisakkorona, sisakdísz, sisaktartók együtteséből áll a következők szerint:
A pajzs világoskék alapon reneszánsz tárcsapajzs, benne élével balra fordított ezüst színű ekevas. Az ekevas két oldalán fekete szárú vörös bimbós virágok. A pajzsfőn ezüst színű tornasisak áll négy vörös színű rostélynyílással.
A sisakon arany színű sisakkorona található. A sisaktakarók stilizált növényi ornamentikát ábrázolnak, s a sisaktól kiindulva lecsüngenek a pajzs két oldalán, színük tompa zöld.
Csákvár község története a XIII. századig nyúlik vissza. Az 1300-as években a Csák nemzetség birtokolta a falut. A Csákok ugodi ágából fennmaradt pecsétnyomó körfeliratán bal felé néző oroszlán látható.
A községi hivatalos pecsét 1692. január 23-ig oklevélen szerepel.
A pecsét leírása: CAKVAR FALV PECETI körirat gyűrűjében, a gyűrűre állított reneszánsz jellegű tárcsapajzson élével balra fordított aszimmetrikus ekevas. A pajzsfőn sisak, három tolldísszel, a sisaktakarók két oldalt lecsüngenek a pajzs feléig. A pajzs két oldalán egy-egy virág.
A pecsét régiségére utal annak heraldikai egysége, a kompozíció minden címeralkotó elemet szabályosan tartalmaz (pajzs, a pajzsban címerkép, a pajzson rátámaszkodó sisak, sisakon korona, a korona felett sisakdísz), a pajzs rajzolata reneszánsz. Csákvárnak ez a pecsétje kiemelkedik a korabeli községi és mezővárosi pecsétek átlagszínvonalából.
Az Esterházy család ősibb grófi ága 1645-től 1945-ig birtokolta a csákvári uradalmat.
Címerük: kék pajzsban koronán álló jobbra néző arany koronás griff, mely jobbjában kardot, baljában 3 zöld szárú és levelű arannyal futtatott vörös rózsát tart, a pajzson sisak, a sisakdísz a címerképet ismétli meg. Növényi ornamentikából álló indás sisaktakarók, jobbról arany-kék, balról arany-vörös.
E címer községünkben az Esterházy kastély (jelenleg kórház) parkja felé néző homlokzatán sisak nélküli variációja, a római katolikus templom homlokzatán, ugyanott az oratórium felett két példányban is, valamint egy kőből készült példánya a múzeumban található. [1]
- Irodalom:
KELEMEN KRISZTIÁN, LUKÁCS LÁSZLÓ és VITEK GÁBOR: Csákvár. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest én n. Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007 [2]
A település címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: