Címerhatározó/Daróczy címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Daróczy családok címerével foglalkozik.
királydaróci Daróczy
szerkesztés
Deregnyői Daróczy Ferenc 1603. május 15., Prága I. Rudolf nemesség és címer általa: testvérei Gáspár, Zsófia, Katalin, Krisztina, Erzsébet
P 451 Lónyay cs. lt. Függőpecsétes ir.
++++++++++++
Turul 1905:
Családtörténeti munkáink három nemzetségbeli Daróczy családot ismernek:* [* Nagy I., Magy. orsz. csal. III. k. 240 1.; Pallas Nagy Lexikona V. k. 45. 1.] az Örs nb. Királydaróczi Daróczy családot, a mely állitólag Tibold-Daróczi előnévvel is élt, az Ákos nb. Deregnyői Daróczy családot* és a Gutkeled nb. Daróczy családot.* [* Pallas Nagy Lexikona V. k. 45. 1.]
Az Örs nb. Daróczy család létezését szabad legyen kétségbe vonnom, mivel Daróczy Tibold leszármazói, nem mint Daróczynak, hanem mint Tibold-Daróczi Thiboldok szerepelnek. – A Batthyányi és Daróczy családok fiait etető pelikános czimerét nem tekintem a közös eredetre nézve döntő bizonyitéknak, már azért sem, mivel a Batthyányiak Örs nemzetségbeli leszármazása sincs még teljes biztossággal, eldöntve;* [* Wertner, Magyar Nemzetségek II. k. 231. 1.; Pallas Nagy Lexikona II. k. 735. 1.] különben pedig a Királydaróczi Daróczy család ősi czimerének nem a pelikános czimert kell tekintenünk. – Karácsonyi* [* Karácsonyi, Magyar Nemzetségek II. k. 419. 1.] már az Örs nemzetségbeli családok között sem a Daróczyakat, sem a Batthyányiakat nem emliti.
Az Ákos nb. Deregnyői Daróczy család valójában nem létezett, s csak egy tévedés okozta, hogy az irodalomban szerepel. Egyedül a Gutkeled nemzetségből való leszármazás bizonyitható okmányilag; s határozottan azt kell állitanom, hogy az összes, eddig különböző nemzetségből származtatott Daróczyak, mind ezen nemzetségből származnak. – Ennek igazolására közlöm a családnak eddig a maga teljességében sehol sem közölt leszármazását a XV. század közepéig. (Lásd az I. és II. táblát.)
A fenti családfákon kitüntetett Daróczyak ősi birtokai: Darócz, Syd és Rózsa; valamennyi Beregmegyében. Lássuk most a család ágait egyenként.
Nagythoronyai ág: Birtokai: Kis- és Nagy-Darócz, Guth, Kirva, Began, Masarfalva, Kaponya, Kereszt, Pinkócz és Kis-Zeretva, Gelényes, Deda, Gulács. – Őse Pál, ki hihetőleg egy személy Daróczy Nagy Pállal 1489–1516; neje Guthy Anna, 1519. (Lásd leszármazását a III. táblán. 22. lap.)
Nagyzeretvai ág. – Birtokai: Csicser, Vajon, Ujfalu, Gesztely, Kis-Darócz, Ubres, Zeretva, Palin, Mokcsa.
N.; Nagyszeretvai Daróczy Ferencz* 1522, † 1545 előtt, özv. Erzsébet, 1545; Leány* 1554; András* 1554–1582; Gergely* † 1554 előtt, Mokcsay Dorottya, 2. férje: Bessenyey Gergely, 1560; János* 1569–1575; János* 1554–1560; Klára 1559*, jegyese: Ztropkay István 1563-ban, esküvő 1569-ben, † 1583 előtt; Anna*, Csicsery 1591–1603; Klára*, Mokcsay János 1603; Erzsébet*, Tibay István 1603
21I. A Daróczyak leszármazása a XV. század közepéig.
Farkas*; Nándor; Elek a Guthy- és guthi Ország-család őse; Pál a Balkányi-család őse; Daróczy János*; István* 1280 körül; László?; Chama, 1. N. N., 2. N. N.; János* 1301–1360, 1349-ben comes; László* 1341–1348; Péter † 1301 előtt; Leány 1301; László* 1341–1378, 1349*; Klára*, Daróczy Máté; István* 1353–1418; Lőrincz* 1353–1420; Tamás* 1360–1401; János* 1360; Bertalan v. Barton* 1360–1433; Bálint * 1378–1401; Miklós* 1420–1455; Bertalan* 1423; Mihály* 1423; István* 1420–1436; Miklós* 1418–1436; Lőrincz* 1423; Mihály* 1423–1436; Márton* 1420–1465; Kelemen* 1420; Gergely* 1420–1454; Margit*, Sartoris Miklós; Miklós* 1429–1454; Gergely* 1421–1462; Bertalan* 1424–1425; Pál*; Leány*, Zádorházy László, 1462
22II. A Daróczyak leszármazása a XV. század közepéig.
(Második ág.)
Simon*; Máté v. Mátyás*, Daróczy Klára 1360–1363; Benedek* 1401–1409; János* 1360–1395; Mihály* 1375–1409; Mihály* 1409; Ferencz* 1409–1419; László* 1401; István* 1401–1423; Gergely* 1409; András* 1409; Antal* 1409; Damián* 1409; László* 1423; István* 1423; Bálint* 1423; Veronika* 1423; Ágnes* 1423
III. A Daróczy család nagythoron ai ága.
Pál* 1489–1516, Guthy Anna 1319; György* 1511–1528, † 1549 előtt, Kaponyás Katalin 1539–1563; András*, Dorottya 1559–1576; István* 1549–1554, Harthay Katalin* 1584–1590; Imre* 1519–1564, Csobády Erzsébet előbb Jobbos Máténé 1564; Nagythoronyai György* 1549–1578, Hencselőczy Ilona 1569; Anna* 1549, 1. Skaricza Mátyás, 2. Csicsery István 1555; János* 1554–1580; Gergely* 1554; László* 1604–1656, Homoky Judit? 1656; Bálint* 1604; László* 1573–1588, Ugray Judit 1598; Mihály* 1587, † 1632 előtt, Ztáray Orsolya¸1632; László* 1656; Anna* 1656; Ferencz* 1632; János* 1632; Borbála* 1. Telekessy Pál 1632* 1640, 2. Serfőző Gáspár
24IV. A Daróczy család nagydaróczi és deregnyői ága.
Simon* 1516–1528; György* 1578, † 1569 előtt, Bilkey Anna 1567; Szerafin* 1571, † 1587 előtt, 1. Oroszy Krisztina 1573, 2. Irinyi Krisztina; Magdolna, Szigethi Vas Márton; 1-től: Ferencz* 1577, † 1616., br. Pálffy Erzsébet; Borbála* 1577, Anárchy István; Anna* 1577; Zsófia* 1577, † 1640 előtt, Zólyomy Miklós † 1603 előtt; 2-tól: Erzsébet* 1587, br. Rákóczy János 1613; Krisztina*, Zékely Boldizsár 1596; Katalin*, Ujlaky Mátyás 1597; Gáspár* 1587; János* 1636; Ferencz* 1609, Jakussich Katalin 1634; Erzsébet* 1609–1616; Katalin* 1609, Kubinyi László 1639; Borbála* 1616; István* 1616; Márton* 1629; Ferencz* 1636; János* 1636, Szigyártó Erzsébet 1666; Magdolna* 1636, Kemecsey Ferencz 1666
V. A Daróczy család királydaróczi ágának leszármazása.
István 1625–1656, Dengeleghy Katalin 1625; Erzsébet 1651–1682, 1. Ugray György, 2. Torma Pál 1682; Zsigmond 1654–1656, Paksy Anna; Mária 1651–, 1. Vetéssy László 1656–1682, 2. Várady Gábor 1654; István 1656; Sámuel 1665; György 1763; Katalin 1656, Szerény László 1682; Tolnamegyei ág István 1676 † Budán 1709-ben, Sokoray Erzsébet; Sándor 1763; Mária, Balássy István 1763; Ferencz 1763; István 1703; Katalin, Ónody György 1763; Zsigmond; Antal, 1. Dujardin Mária, 2. Jekelfalussy N.; István; Katalin, 1. Lasztóczy György, 2. br. Száraz György, 3. br. Vay László; Ferenc, Fiáth Zsófia; Rozina, 1. Merskovich Mihály † 1732 előtt, 2. Csik Ádám; Klára-Julia † 1732 előtt, 1. Petrovay László, 2. Landskron Sándor, 3. br. Schleinitz Gottlieb; Borbálya † 1732 előtt, Zlinszky Imre; Lajos sz. 1720, † Pakson 1784. XII/22, 1. Mátyás Eleonóra, 2. Barinyay Erzsébet; Ferencz-Ignácz-Elek sz. Pakson 1724. VIII/2. † 1770, zal. Horváth Anna; Zsófia sz. 1712, † Veszprémben 1782. VIII/22., nk. Kiss sándor, esk. Pakson 1736. VIII/16.; Anna-Mária-Zsuzsanna sz. Pakson 1728. II/22., Rosty István; Francziska, 1. Szentgyörgyi Horváth Ferencz, 2. Csuty Gáspár
23Nagydaróczi és deregnyői ág. – Ezen Ákos nemből származtatott ág leszármazása ma sincs még tisztába hozva, pedig tekintve a család ősi származását, tagjainak országos szereplését, előkelő rokonságát* [* Kubinyi F.: Kubinyi cs. tört. I k. 206. 1.] megérdemelte volna hogy családtörténet-iróink figyelme feléje forduljon. A Nagydaróczi Daróczyak első ismert őse Simon volt, ki 1516–1528 körül élt, hihetőleg közeli rokonságban állott a Nagythoronyai Daróczyakkal, mit abból következtetek, hogy 1578-ban a leleszi konvent előtt Daróczy Simon fia György özvegye Bilkey Anna, most Gulácsi István neje, egyességet köt Daróczy Pál fia György fiaival Györgygyel és Jánossal Darócz helységben lévő birtokrészeire;* [* Leleszi lt. Act. 34.] 1580-ban pedig Daróczy György, János és László testvérek óvást tesznek, ugyancsak a leleszi konvent előtt, Daróczy Szerafin ellen birtokrészeik elfoglalása ellen.* [* Leleszi lt. Sign. Lib. 7. fol. 37.] – Simon fia György neje Bilkey Anná volt (Bilkey Péter és Sztojka Anna leánya),* [* Turul 1897. évf. 8. f.] kitől született Magdolna, Szigethi Vas Mártonné, (Antal és Gulácsi Oroszy Katalin fia)* [* Nagy Iván, I. évf. 232. 1.] és Szerafin, Beregm. alispánja, a nagy vagyonszerző. Birtokrészeket szerez Barlabáson (Beregm.), Kőmérőn; Rákóczon, Bilkén, Misticsén, Lukaván, Dobrokán, Kis-Daróczon, Ugornyán, Kis-Muzsajón, Borsván és Orosziban; csere utján szerzi meg Perényi István özvegyétől Dobó Annától a nyalábi kastélyt. – Két végrendelete maradt reánk, az egyik 1577-ben,* [* Leleszi lt. Prot. 11. fol. 114.] a másik 1585-ben kelt;* [* Leleszi lt. Prot. 32. fol. 1.] 1587-ben már mint néhai emlittetik; két neje volt, az első Oroszy Krisztina, a második Irinyi Krisztina, ki 1592-ben, mint Miskolczy Ambrusné emlittetik.
Első nejétől született gyermekei: Ferencz, Anna, Borbála Anárchy Istvánné, Zsófia, Zólyomy Miklósné. Második nejétől születtek: Erzsébet, kinek férje Felsővadászi b. Rákóczy János (Ferencz és Keczer Dorottya fia);* [* Csorna: Abaujmegye tört. I. k. 473. 1.] Krisztina, férje Zékely Boldizsár; Katalin, férje, Ujlaky Mátyás; Gáspár és János.
I. Ferencznek nevével először 1577-ben találkozunk, atyjának Szerafinnak végrendeletében; 1594-ben zálogba adja Fejercse, Misticze, Rákócz és Bilke helységekben lévő birtokrészeit Révay Katalinnak;* [* Leleszi lt. Prot. 40. fol. 33.] 1596-ban nővérével Krisztinával, Zékely Boldizsárnével és ennek fiával Ferenczczel tiltakozik a Thárkányiak ellen egy malomnak a Latorczán, Battyán határában való felépitése ellen;* [* Leleszi lt. Sign. Lib. 14. fol. 45.] 1597-ben nővérével, Katalinnal, Ujlaki Mátyásnéval;* [* Leleszi lt. Stat. D. 139.] 1600-ban Deregnyő, Gálszécs, Iske;* [* Leleszi lt. Stat. D. 162.] 1601-ben Csegöld;* [* Leleszi lt. Stat. D. 148.] 1609-ben Helmecz város és várkastélyba, továbbá Semjén, Kis-Géres, Ricse;* [* Leleszi lt. Stat. D. 157.] ugyanezen évben még Gelényes, Déda, Kászon;* [* Leleszi lt. Stat. D. 160.] ugyancsak 1609-ben nővérével özvegy Zólyomy Miklósnéval, fiával Dáviddal és leányával Erzsébettel a székelyhidi uradalomba;* [* Leleszi lt. Stat. D. 161.] 1614-ben Gulács és Papi;* [* Leleszi lt. Stat. D. 116.] 1615-ben Vámfalu helységben és Szinyérváralján lévő birtokokba igtattatik be.* [* Leleszi It. Stat. D. 155.] – 1599-ben Daróczy Katalin végrendelkezése folytán megszerzi a férje által lekötött Ujlaki javakat.* [* Leleszi lt. Act. 22.] – Ezen nagyszámu birtokszerzés szükségessé tette hol egyik, hol másik birtoknak elzálogositását; igy midőn az uralkodótól a székelyhidi uradalmat vette, hogy a szükséges pénzösszeget előteremtse 1604-ben a maga és Gáspár fivérének Keőmezeő helységben lévő részbirtokait Lónyay Krisztinának elzálogosítja 1300 frtért;* [* Leleszi lt. Sign. Lib. 16. fol. 88.] 1610-ben pedig eladja Helmecz várost, a romban lévő várkastélylyal, Géres, Semjén és Ricse, falvakkal Kisvárday Katalinnak 3000 frtért.* [* Leleszi lt. Sign. Lib. 16. fol. 127.] – Ferencznek, «ezen legfőbb erényü férfiunak» közpályán való szerepléséről is megemlékezem néhány sorban. 1608 szepesi kamarai tánácsos* [* Tört. tár: 1879. évf. 392. 1.] 1608. Mátyás főhg. tanácsosa és Ilyésházytól Erdélybe küldött Magyarország főkövete.* [* Tört. tár: 1880. évf. 321. 1.] 1614–1616-ig Beregm. főispánja és, szepesi kam tanácsos.* [* Tört. tár: 1879. évf. 228. 1.; 1880. évf: 452. 1.; Leleszi lt. Act. 1.] – Báróságot 25kapott. – Neje: báró Pálffy Erzsébet, Istvánnak a győri, csábrági és szitnyai főkapitánynak leánya; kitől születtek Ferencz, neje Jakusich Katalin; Erzsébet; Katalin, férje Kubinyi László; Borbála; István. – A család további történetét megirta Kubinyi Ferencz, családja történetének 206. és következő lapjain.
Családtörténeti iróink, akkor midőn a deregnyői Daróczyakat az Ákos nemből származtatták; abból indultak ki, hogy Deregnyő az Ákos nemzetség birtoka lévén, azon család, mely előnevét ezen birtokról vette, másünnen nem származhatott, mint az Ákos nemzetségből. Ezen következtetés meg is állaná helyét, ha Deregnyő a Daróczyak ősi birtoka lett volna, azonban a fenti adatokból azt látjuk, hogy Deregnyőt csak Daróczy Ferencz szerezte meg s ezen birtokba 1600-ban igtattatott be s ennek folytán ezen előnévvel csakis 1602-től találjuk őt. A heraldika is azon állitásomat támogatja, hogy a Nagydaróczi illetve Deregnyői Daróczyak a Gutkeled nemből származnak; ugyanis Daróczy I. Ferencznek a Kölcsei Kende levéltárban fenmaradt czimere, mely a Turulban is közöltetett, négy mezejü pajzs az 1. és 4. mezőben a stilizált 3 ékkel, a 2. és 3: mezőben pedig 5 águ koronából kiemelkedő, repülésre kész madárral; a koronából zöld ág nyúlik ki, a mező jobb sarkában pedig 6 águ csillag. A másik czimert, melyet itt ábrában is bemutatok, királydaróczi Daróczy Ferencz II. használta 1713-ban; a két czimer lényegében teljesen egyezik; ebben is az 1. és 4. mezőben a stilizált 3 éket találjuk;a 2. és 3. mezőben pedig a madarat, azzal a különbséggel, hogy a madár ágon ül és csőrében gyűrüt tart; sisakdisz szintén ezen madár, a koronába tüzött zöld ágon ülve.
A Királydaróczi Daróczy család első ismert őse István, kinek nevével először 1625-ben találkozunk; neje Dengeleghy Katalin (Miklós és Parlaghy Anna leánya). 1631-ben Hirip és Ivacskó falvakba igtattatnak; ugyanezen évben Farkas István óvást tesz Dengeleghy Katalinnak, Királydaróczi Daróczy István nejének, Hirip birtokra nézve netalán tett, minden olyan bevallása és lekötése ellen, mely Thegzes Borbála, özvegy Farkas Pálné végrendelkezését sértené. 1584-ben Daróczy Borbálára iratja Thegzes Sándor részbirtokait; 1588. pedig Daróczy Borbála, mint Anárchy Istvánné fordul elő. Ezen utóbbi Borbáláról tudjuk, hogy Daróczy Ferencznek, báró Pálffy Erzsébettől született leánya s hihető, hogy 1. férje Thegzes Sándor volt, kitől született Thegzes Borbála, Farkas Pálné. – Daróczy Borbála fivéréül ifj. Ferenczet, az István fivérét emlitik; már most az a kérdés, hogy a fenti Királydaróczi Daróczy István és Deregnyői Daróczy István nem-e egy személy? A két család czimerét összevetve, ezt határozottan állithatjuk. Némileg igazolni látszik ezen feltevést az is, hogy mind Homokon, mind Szinyerváralján D. Istvánt és utódait, mint birtokosokat találjuk; Homokról pedig tudjuk, hogy az Daróczy Ferencz birtoka volt s ennek utódok nélküli elhunytával Eszterházy nádor az egész Homokot 1638-ban Kubinyi Lászlónak adományozza; 1652-ben pedig Daróczy Mária Várady Gáborné óvást tesz Daróczy Zsigmond ellen Homok és Hirip részbirtokai elfoglalása miatt. Fentebb láttuk, hogy Daróczy Ferencznek Szinyerváralján részbirtokai voltak s ugyan itt Daróczy István 1636-ban Rozsályi Kun Lászlótól csere utján egy puszta telket szerez és 1665-ben Daróczy Sámuel Vasvár, Batiz és Szinyérváralján lévő részbirtokokba igtattatik be: A felhozott adatok azt látszanak igazolni, hogy a két István egy személy volt; ellentmond azonban ennek idb: Daróczy Ferencz végrendelete, mely szerint összes javainak örökösévé fiát ifj. Ferenczet s ennek leszármazóit teszi; ha azonban ifj. Ferencz mag nélkül halna el, úgy az összes birtokok leányaira szálljanak. Nem tudom megérteni, hogy ekkor még kiskoru fia István vagy ennek leszármazói, miért nincsenek a végrendeletben második helyen, mint 26főörökösök megjelelve. Különben a végrendeletben fivérével Jánossal is ily mostohán bánik, midőn azt mondja, hogy egyenes ágon való leszármazói kihalása esetén a vagyon nővéreire szálljon. – A család leszármazása a XX. század elejéig a közölt táblázaton látható.
A pelikános czimert a Daróczyak 1727. körül kezdik használni s a legrégibb ily czimerlenyomat 1727-ből maradt fenn; ugyanezen czimert a Paksy család XVIII. század elején készült leszármazási tábláin is megtaláljuk; pedig tudva lévő dolog, hogy a Rátold nb. származott Paksyak czimere a hársfalevél volt. A pelikános czimer eredetére felvilágositást ad egy 1688-ban irott családi feljegyzés, mely szerint pelikánnal akkor bővittetett a Paksyak czimere, midőn báróságot kaptak. Nem tudom a véletlen játéka-e az, hogy a Rátold nb. nősült Batthyányak ugyan ezen czimerrel éltek?
- Irodalom:
KIRÁLYDARÓCZI DARÓCZY ZOLTÁN: ADATOK A DARÓCZYAIK TÖRTÉNETÉHEZ. Turul 1905/1. 20-26.[1]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: