Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Dobó család címerével foglalkozik.


A Dobó család címere Nagy Ivánnál, a Trophaeum Estorasianum alapján, mely valószínűleg helytelen. A család címerében vadember látható
Dobó István síremléke
Dobó Ferenc és Kerecsényi Judit síremléke

Kályhacsempe töredékek a Dobó-család címerével, 16. század második fele Sárospatak-vár

Fehér színű, apró kaviccsal soványított agyagból égetett, zöldmázas kályhacsempe töredékei. A csempe kiszerkeszthető mérete 22x22 cm. A csempeképen címerpajzsban lévő koronából kinövő, elöl egyenesre nyírott hajú férfi alakja áll bő talárban. A férfi jobb kezével mellig érő szakállát fogja, bal kezében egy könyvet tart. A címersisakon lévő koronából ismét a pajzsban ábrázolt férfialak emelkedik ki, a pajzsot leveles takaró fogja körül. A teljes címert koronás sárkánykígyó övezi.

A csempén ábrázolt címer a magyar heraldika szempontjából nagyon fontos, mert a Pálóczi és a Dobó-család közös törzsből való eredetét és címerközösségét bizonyítja. A koronás sárkánykígyó a Sárkány-rend jelvényeként került a címerre. Csaknem teljesen ugyanilyen címer látható Dobó Ferenc és Kerecsényi Judit 1613-as sárospataki síremlékén.

  • Irodalom:

Irodalom: Gervers-Molnár Vera: Sárospataki síremlékek. Művészettörténeti Füzetek 14. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.

Csiffáry Gergely: RUSZKAI DOBÓ ISTVÁN ÉLETRAJZA. Rudabánya, 2014. [1]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[2]


Lásd még: