Címerhatározó/EGY/K/eka/M/cöl
A következő lépés eldöntendő kérdése (a címerhatározás IV. a. lépése), hogy az egyéb kétféle borítású alapon található cölöp (a fő mesteralak) milyen további járulékos jegyekkel rendelkezik? Először azt vizsgáljuk, hogy hány cölöp van a mezőben. Ez a határozás sorrendjében lehet egy cölöp (jele egy), két cölöp (két), három cölöp (hár) és háromnál több cölöp (hárt).
(Csak azon címerek tartoznak ide, melyekben a cölöpön kívül más címerábra is van vagy maga a cölöp díszített. Ha a mezőben csak a cölöpök találhatók (legalább kettő), az kétféle borítású alapnak számít. Lásd: Címerhatározó/EGY/K/clö)
A cölöpök száma, IV. a. lépés
A cölöpök száma (egy, két, hár, hárt)
Az egyéb kétféle borítású alapon a fő mesteralak egy cölöp (egy) →Tovább
Az egyéb kétféle borítású alapon a fő mesteralak két cölöp (két) →Tovább
Az egyéb kétféle borítású alapon a fő mesteralak három cölöp (hár) →Tovább
Az egyéb kétféle borítású alapon a fő mesteralak háromnál több cölöp (hárt) →Tovább
Definíciók
- A IV. a. lépésben azt határozzuk meg, hogy az egyéb kétféle borítású alapon milyen cölöp van.
A cölöp olyan geometriai alakzat, mely a pajzs szélességének 1/3-át, más definíció szerint 2/7-ét foglalja el. Több cölöp esetén ezek az arányok módosulnak. Az osztóvonalak által létrejövő mezők közül a két szélsőnek egyforma színűnek kell lennie, különben nem (egy szokványos) mesteralak, hanem hasított pajzs jön létre. Általában mind a két vége érintkezik a pajzs szélével. A cölöp nemcsak egyenes, hanem mindenféle görbe és szögletes vonalakkal meg lehet rajzolva. A mező fő címerábrájának szerepét betöltő cölöp lehet lékelt, egyik végén hegyes, jobb- vagy baloldali helyzetű, más címerábrákkal díszített stb. Ezek az alkategóriák ezen a lépésen (IV. a.) belül mind ebbe a kategóriába tartoznak. Az egyes cölöpváltozatok között a további lépésekben fogunk különbséget tenni.
Példák
Lásd még:
A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, heraldika