Címerhatározó/EGY/K/eka/M/pó
A következő lépés eldöntendő kérdése (a címerhatározás IV. a. lépése), hogy az egyéb kétféle borítású alapon található pólya (a fő mesteralak) milyen további járulékos jegyekkel rendelkezik? Először azt vizsgáljuk, hogy hány pólya van a mezőben. Ez a határozás sorrendjében lehet egy pólya (jele egy), két pólya (két), három pólya (hár) és háromnál több pólya (hárt).
(Csak azon címerek tartoznak ide, melyekben a pólyán kívül más címerábra is van vagy maga a pólya díszített. Ha a mezőben csak a pólyák találhatók (legalább kettő), az kétféle borítású alapnak számít. Lásd: Címerhatározó/EGY/K/pvá)
A pólyák száma, IV. a. lépés
A pólyák száma (egy, két, hár, hárt)
A kétféle borítású egyéb kétféle borítású alapon a fő mesteralak egy pólya (egy) →Tovább
Az egyéb kétféle borítású alapon a fő mesteralak két pólya (két) →Tovább
Az egyéb kétféle borítású alapon a fő mesteralak három pólya (hár) →Tovább
Az egyéb kétféle borítású alapon a fő mesteralak háromnál több pólya (hárt) →Tovább
Definíciók
- A IV. a. lépésben azt határozzuk meg, hogy az egyéb kétféle borítású alapon milyen pólya van.
A pólya olyan geometriai alakzat, mely a pajzs szélességének 1/3-át, más definíció szerint 2/7-ét foglalja el. Több pólya esetén ezek az arányok módosulnak. Az osztóvonalak által létrejövő mezők közül a két szélsőnek egyforma színűnek kell lennie, különben nem (egy szokványos) mesteralak, hanem vágott pajzs jön létre. Általában mind a két vége érintkezik a pajzs szélével. A pólya nemcsak egyenes, hanem mindenféle görbe és szögletes vonalakkal meg lehet rajzolva. A mező fő címerábrájának szerepét betöltő pólya lehet lékelt, egyik végén hegyes, alsó vagy felső helyzetű, más címerábrákkal díszített stb. Ezek az alkategóriák ezen a lépésen (IV. a.) belül mind ebbe a kategóriába tartoznak. Az egyes pólyaváltozatok között a további lépésekben fogunk különbséget tenni.
Példák
Lásd még:
A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, heraldika