Címerhatározó/EGY/K/ha/M/pó
A következő lépés eldöntendő kérdése (a címerhatározás IV. a. lépése), hogy a kétféle borítású hasított alapon található pólya (a fő mesteralak) milyen további járulékos jegyekkel rendelkezik? Először azt vizsgáljuk, hogy hány pólya van a mezőben. Ez a határozás sorrendjében lehet egy (jele egy), két (két), három (hár) és háromnál több pólya (hárt).
(Csak azon címerek tartoznak ide, melyekben a pólyán kívül más címerábra is van vagy maga a pólya díszített. Ha a mezőben csak a pólyák találhatók (legalább kettő), az kétféle borítású alapnak számít. Lásd: Címerhatározó/EGY/K/pvá)
A pólyák száma, IV. a. lépés
A pólyák száma (egy, két, hár, hárt)
A kétféle borítású pólyázott vagy vágott alapon a fő mesteralak egy pólya (egy) →Tovább
A kétféle borítású pólyázott vagy vágott alapon a fő mesteralak két pólya (két) →Tovább
A kétféle borítású pólyázott vagy vágott alapon a fő mesteralak három pólya (hár) →Tovább
A kétféle borítású pólyázott vagy vágott alapon a fő mesteralak háromnál több pólya (hárt) →Tovább
Definíciók
- A IV. a. lépésben azt határozzuk meg, hogy a kétféle borítású hasított alapon milyen pólya van.
A pólya olyan geometriai alakzat, mely a pajzs szélességének 1/3-át, más definíció szerint 2/7-ét foglalja el. Több pólya esetén ezek az arányok módosulnak. Az osztóvonalak által létrejövő mezők közül a két szélsőnek egyforma színűnek kell lennie, különben nem (egy szokványos) mesteralak, hanem vágott pajzs jön létre. Általában mind a két vége érintkezik a pajzs szélével. A pólya nemcsak egyenes, hanem mindenféle görbe és szögletes vonalakkal meg lehet rajzolva. A mező fő címerábrájának szerepét betöltő pólya lehet lékelt, egyik végén hegyes, alsó vagy felső helyzetű, más címerábrákkal díszített stb. Ezek az alkategóriák ezen a lépésen (IV. a.) belül mind ebbe a kategóriába tartoznak. Az egyes pólyaváltozatok között a további lépésekben fogunk különbséget tenni.
Példák
Lásd még:
A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, heraldika