Címerhatározó/EGY/K/pvá/M/cöl
A következő lépés eldöntendő kérdése (a címerhatározás IV. a. lépése), hogy a kétféle borítású pólyázott vagy vágott alapon található cölöp (a fő mesteralak) milyen további járulékos jegyekkel rendelkezik? Először azt vizsgáljuk, hogy hány cölöp van a mezőben. Ez a határozás sorrendjében lehet egy (jele egy), két (két), három (hár) és háromnál több cölöp (hárt).
(Csak azon címerek tartoznak ide, melyekben a cölöpön kívül más címerábra is van vagy maga a cölöp díszített. Ha a mezőben csak a cölöpök találhatók (legalább kettő), az kétféle borítású alapnak számít. Lásd: Címerhatározó/EGY/K/clö)
A cölöpök száma, IV. a. lépés
A cölöpök száma (egy, két, hár, hárt)
A kétféle borítású pólyázott vagy vágott alapon a fő mesteralak egy cölöp (egy) →Tovább
A kétegyféle borítású pólyázott vagy vágott alapon a fő mesteralak két cölöp (két) →Tovább
A kétféle borítású pólyázott vagy vágott alapon a fő mesteralak három cölöp (hár) →Tovább
A kétféle borítású pólyázott vagy vágott alapon a fő mesteralak háromnál több cölöp (hárt) →Tovább
Definíciók
- A IV. a. lépésben azt határozzuk meg, hogy a kétféle borítású pólyázott vagy vágott alapon milyen pólya van.
A cölöp olyan geometriai alakzat, mely a pajzs szélességének 1/3-át, más definíció szerint 2/7-ét foglalja el. Több cölöp esetén ezek az arányok módosulnak. Az osztóvonalak által létrejövő mezők közül a két szélsőnek egyforma színűnek kell lennie, különben nem (egy szokványos) mesteralak, hanem hasított pajzs jön létre. Általában mind a két vége érintkezik a pajzs szélével. A cölöp nemcsak egyenes, hanem mindenféle görbe és szögletes vonalakkal meg lehet rajzolva. A mező fő címerábrájának szerepét betöltő cölöp lehet lékelt, egyik végén hegyes, jobb- vagy baloldali helyzetű, más címerábrákkal díszített stb. Ezek az alkategóriák ezen a lépésen (IV. a.) belül mind ebbe a kategóriába tartoznak. Az egyes cölöpváltozatok között a további lépésekben fogunk különbséget tenni.
Példák
Lásd még:
A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, heraldika