Címerhatározó/EGY/K/vá/M/ker

A következő lépés eldöntendő kérdése (a címerhatározás IV. a. lépése), hogy a kétféle borítású vágott alapon található kereszt (a fő mesteralak) milyen további járulékos jegyekkel rendelkezik? Először azt vizsgáljuk, hogy hány kereszt van a mezőben. Ez a határozás sorrendjében lehet egy (jele egy), két (két), három (hár) és háromnál több kereszt (hárt).

A keresztek száma, IV. a. lépés

A keresztek száma (egy, két, hár, hárt)

A kétféle borítású vágott alapon a fő mesteralak egy kereszt (egy)    →Tovább

A kétegyféle borítású vágott alapon a fő mesteralak két kereszt (két)    →Tovább

A kétféle borítású vágott alapon a fő mesteralak három kereszt (hár)    →Tovább

A kétféle borítású vágott alapon a fő mesteralak háromnál több kereszt (hárt)    →Tovább

Vissza←

Definíciók

• A IV. a. lépésben azt határozzuk meg, hogy a kétféle borítású vágott alapon milyen kereszt van.

A kereszt olyan geometriai alakzat, mely két vízszintes és két függőleges osztóvonal kereszteződéséből alakul ki. Általában mind a két vége érintkezik a pajzs szélével. A kereszt nemcsak egyenes, hanem mindenféle görbe és szögletes vonalakkal meg lehet rajzolva. A mező fő címerábrájának szerepét betöltő kereszt lehet lékelt, egyik végén hegyes, más címerábrákkal díszített stb. Ezek az alkategóriák ezen a lépésen (IV. a.) belül mind ebbe a kategóriába tartoznak. Az egyes keresztváltozatok között a további lépésekben fogunk különbséget tenni.

A legtöbb heraldikai iskola a lebegő mesteralakot, tehát azt, amelyiknek egyik vége sem érinti a pajzs szélét, már a címerképek közé sorolja. Ennek legjellegzetesebb példája a különféle (lebegő) keresztek besorolása a címerképek közé. Mi a címerhatározás és az elméleti heraldika szempontjából -- az egységes határozói kategóriák megtartása jegyében -- a mesteralakok összes lebegő változatát a mesteralakok közé soroljuk be.

A heraldikában használt keresztek száma igen magas, mintegy 500-ra tehető. Első lépésben a latin és a görög kereszt fő kategóriáiba soroljuk be őket. A latin keresztek egyik szára (általában a függőleges) hosszabb, mint a másik, míg a görög kereszt mind a négy szára egyforma hosszú. Ezért pl. a lóherevégű kereszt is tartozhat a latin vagy a görög keresztek csoportjába, ha az egyik szára hosszabb, illetve mind a négy egyforma.

Példák

Lásd még: A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, heraldika