Címerhatározó/Engel címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként az Engel családok címerével foglalkozik.
Engel 1517
szerkesztés.jpg)
Az adomány Engel Péter brassói tanácsos részére szól, kinek érdemeiről az oklevél részletesebben nem emlékezik meg. Neve a brassói városi számadáskönyvekben elég sűrűn fordul elő. 1527-ben a város bírájává választatott, 1532-ben felesége mint özvegy említtetik. Gyermekeit névleg nem ismerjük.
Az oklevélben hamisítás nyomát észlelhetjük. Az oklevél első sorában vakarás nyoma látszik, melyre a „Petro Engel” szavak idegen kézzel, más tintával vannak beírva. Hogy az armális eredetileg kinek a nevére szólt, másvalakinek a nevére, vagy pedig – amint azt az armális első közlője véli* – eredetileg is Engel Péter nevére szólt s hogy más névre akarták hamisítani, de azután ismeretlen okból újból beírták az Engel Péter nevét, ezt nem tudjuk megállapítani.
(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
jánosi Engel
szerkesztés.jpg)
A családalapító Engel Adolf saját maga által írt életrajzának tanúsága szerint 1820. február 6-án, Pécsett született. A négy évesen apa nélkül maradt Adolf tizenegy évesen batyus vándorkereskedő lett, apróságok (például: ceruzák, maga készítette gyújtóeszközök) árusításából tartotta el magát. A német anyanyelvű fiúcska, önerőből tanult meg magyarul, franciául és héberül. Összegyűjtött pénzéből különböző vállalkozásokba kezdett, 16 évesen dohánnyal kereskedett, 18 évesen használt ruha- és bútorboltot nyitott Pécsett. 1844-ben megnősült és házasságát bőséges gyermekáldás kísérte: 9 gyermeke született. Engel Adolf 1848-ban nemzetőrnek jelentkezett, szolgálta hazáját és a magyar szabadság ügyét. A szabadságharc elbukott, de Engel Adolf az üzleti életben egyre sikeresebb lett. 1886. március 29-én, I. Ferenc József a közgazdasági élet terén szerzett érdemeiért "jánosi" predikátummal magyar nemességet és címert adományozott Engel Adolfnak.[2]
Jánosi Engel címere (1887).jpg
Ő volt az egyik kezdeményezője az impozáns, 1869-ben felavatott pécsi nagyzsinagógának. Tagja volt Pécs szabad királyi város közgyűlésének (törvényhatósági bizottság), több kulturális és művészeti szervezetnek, a Pécsi Dalárda örökös tiszteletbeli tagja is volt. Meghatározó szerepe volt a Komló környéki kőszénvagyon feltárásában és művelésbe vonásában.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: