Címerhatározó/Hagymásy címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Hagymási, Hagymásy családok címerével foglalkozik.


szent-giróthi és beregszói HagymásiSzerkesztés

 

Régi család, mely előnevét a Temes vármegyében fekvő Beregszótól és a Zala vármegyei Szt. Giróthról (ma Szt. Grót) vette. Törzse a XV. sz. közepén élt H. István. Tagjai közül kitűntek: H. Miklós, Szörényi bán. Midőn Ulászló király 1491. békét kötött Miksa osztrák herceggel, az ennek pártján volt H. Miklós is kegyelmet nyert. Többek között megjelent az 1505-iki rákosi országgyűlésen. - Fia, H. János, budai várnagy vala. H. Kelemen, Izabella királynő és Petrovics Péter hű embere volt. 1556. a marosvásárhelyi országgyűlés őt küldte Lugosra, hogy Petrovicsot hívja vissza Erdélybe. Legnagyobb hírnevet szerzett H. Kristóf, kinek az előbb említett Kelemen valószínűleg testvére volt. Hosszasan, de sikertelenül küzdött Szeredy Györggyel, ki őt hatalmaskodással megfosztotta Sáros vármegyében lévő Makovica nevű várától és uradalmától. A Szapolyaiak pártjára állván, Huszt várának kapitánya lett (1557-1564). Midőn János Zsigmond 1566. Belgrádba ment Szolimán szultán üdvözlésére, erdélyi hadainak főparancsnokává H. Kristófot tette, ki ekkor is érdemeket szerzett a közrend és biztonság fenntartásában. A hálás fejedelem, ki kényes ügyekben gyakran vette igénybe tanácsát, máramarosi kamaragróffá is tette és Petrovics Péternek az Arad vármegyei Csúcsfaluban levő birtokait néki adományozta. 1571. megszerezte Békés Gáspárral és Csáky Mihállyal együtt, 30000 frt zálogösszeg fejében a Husz várához tartozó uradalmakat. (De már 1576. -a mint Békés irja - H. «nagy perfidiával és árulással» egymagának foglalta le a birtokot.) János Zsigmondnak halála után (végrendeletének is egyik végrehajtója volt), bár a székelyek nagy része őt magát óhajtotta erdélyi fejedelemnek, Békés Gáspár érdekében használta fel Erdélyben és Bécsben bírt befolyását. Utóbb azonban Báthory Istvánhoz csatlakozott; 1577. az erdélyi hadaknak élén találjuk, melyek arra voltak kirendelve, hogy Nagyvárad vidékén a nyugalmat megőrizzék. Úgy látszik, nemsokára ezután meghalt. Neje némelyek szerint Sanyiki Krisztina, mások szerint Bátthory Erzsébet vala. - H. Katalin (meghalt 1604.) előbb Varkocs Miklós, majd Bocskay István felesége volt. - H. János, Kristóf fia, Nádasdy Pál és Thurzó Gy. udvarnoka volt. 1632. Szt. Péternél, majd Kapornoknál vitézkedett a törökkel szemben. Kanizsánál hősi halállal esett el. Nagy birtokai voltak Huszton, Déván, Kőváron, Lugoson, Karánsebesen és másutt. - Miklós nevű fiában a H.-családnak magva szakadt. - H. Kristóf (a családban e néven a második) 1605. Bocskay István vitéz párthíve volt. Sopront is vívta ennek csapataival, de eredmény nélkül. 1620. kőszegi kapitány vala, kit Batthyányi Ferenc, meglepvén a várat, elfogott és Pozsonyba vitetett. - H. István H. Ferdinánd korában említtetett, mint szt. gróti kapitány. Az «új hit»-hez pártolt H.-ak többször zaklatták a kat. papokat és barátokat. V. ö. Rupp Jakab, Magyarország helyrajzi története I. köt. Szádeczky Lajos, Békés Gáspár. A család címere: a vért udvarában nyíllal nyakán átlőtt hattyú. A vért fölötti sisak koronáján ugyan oly hattyú áll, s a háttérben három zászló leng.

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


beregszói HagymásySzerkesztés

 

Siebm. Wb. IV. B. 15. Abt. T. 170. és 12. Abt. T. 103. Hagymássi Miklós erd. vajdáé 1519-ben.

  • Irodalom: SZOLNOK-DOBOKAVÁRMEGYE MONOGRAPHIÁJA

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Lásd még: