Címerhatározó/Kölesd címere
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Kölesd címerével foglalkozik.
Kölesd község
(Tolna megye)
A községi címer formája a hagyományos középkori címerpajzs, amelyben megjelenik a község összes jellemző jelképe a község első eredeti pecsétjében foglaltak szerint:
- a három felekezet miatt egy jelképes jelzés nélküli templomrajz
- a dombok
- a patak
- a szőlő és a búzakéve.
A címerpajzsot egy arany keret foglalja össze.
Kölesd község Tolna megyében a Sió és Sárvíz mellett Szekszárd és Paks városoktól egyaránt 25 km-re fekszik. A falut körülölelő dombok kiváló bortermő vidéket jelentenek, a sok zöld és háborítatlan csend felüdülést jelent az idelátogatók számára.
Kölesd Árpád kori település, jelentős közlekedési csomópont és vámos hely volt. 1722 és 1732 között mezővárosként volt számon tartva.
A többségében református lakta település a mohácsi csata után elnéptelenedik, a kölesdi ezüstkincslelet is a magyarok Mohács utáni menekülésére utal. A török idők után lakatlannak ismert község első betelepülői rácok lehettek, Rákóczi szabadságharca idején híres csata székhelye Kölesd, 1708-ban itt vezette győzelemre seregét Béri Balogh Ádám. A XVIII. században több hullámban történt betelepülés. A falu fejlődése olyannyira felgyorsult, hogy 1778-ban a megyegyűlésen még megye-székhellyé jelölése is szóba került.
A lakónépesség 1836-ban 1652 fő a csatolt településekkel együtt.
A község népessége 1941-ben volt a legmagasabb 2557 fő, azóta egyenletes csökkenést mutat (1999-ben 1640 fő). 1946-ban az Alföldről érkeztek új lakók a kitelepített németajkúak helyére.
Borjád településen található a Petőfi-méhes, itt íródott Petőfi Sándor több híres verse, ugyanitt látható Tolna megye egyetlen ipari műemléke a söréttorony.
Kölesden a Kismegyeháza az evangélikus és a református templom műemlék jellegű épületek. A Kismegyeháza ma Kultúrházként, Borok házaként és Teleházként funkcionál. Hamarosan nyílik az önkormányzat szervezésében egy mai magyar képzőművészek alkotásait tartalmazó állandó képtár.
Kölesd jó bortermőhelyi adottságokkal rendelkezik, fehér és vörösborairól híres, a Tolnai Borvidék központja. 1997-től kezdve kerül megrendezésre a Szent István ünnepéhez kötődő borünnep, ami szórakoztató programjaival többszáz vidéki látogatót is vonz.
Az önkormányzatnak szembe kell nézni a kistelepüléseket jellemző problémákkal (munkanélküliség, beruházások csekély száma). Lehetősége-ihez mérten kezdeményezéseivel a falusi turizmus megteremtését kívánja elérni és kiaknázni azokat a lehetőségeket, amelyeket a falu kedvező fekvése és természeti adottságai hordoznak.[1]
- Irodalom:
GLÓSZ JÓZSEF: Kölesd. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest é. n. Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007
A település címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: