Címerhatározó/Pryber címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Pryber, Pyber családok címerével foglalkozik.
Pryber 1476 szerkesztés
.jpg)
Pryber Benedek
1476. június 11., Buda
Mátyás
nemesség és címer
általa: testvérei név nélkül
DL 50.534
A czímer szerzője, kit az oklevél közvetlenül szólít meg, Pyber Benedek a budai királyi vár sáfárja és visegrádi várnagy. Paraszt szülőktől származott és közelebbről nem részletezett érdemeinél fogva, meg nem nevezett testvéreivel együtt, egyszerre kap nemességet és nemességi czímert. Az oklevél tehát a legteljesebb szövegű armálisok közé tartozik, mert benne a nemességadomány együtt jár a czímerrel, s ez utóbbit röviden a szöveg is leírja.
A nemességre emelt Pyber-családról ez egy adaton kívül semmit sem tudunk. A czímerszerző Benedekről egy oklevél a következő 1477 évben is azt mondja, hogy a budai várban udvari sáfár. Tudomásunk van egy másik, ma is élő Pyber-családról, mely nemesi előnevét Gyerkényről irja. Van-e nemzedékrendi összefüggés a kettő közt, adatok hijjában nem tudjuk. A Gyerkényi Pyberek czímere a most leirttól merőben különböző s így czímerhasonlóság a közös leszármazást nem támogatja.
(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
Komárom megyei család, mely kiterjedt Fejér, Pozsony, Nógrád megyékbe is. Hagyomány szerint a német birodalomból, az egykor úgy nevezett „imperium”-ból eredt; már a XV. században Magyarországon volt. Egy múlt századi adat szerint Pyber Benedek 1481- ben Buda vár gondviselője volt, családi értesítés szerint Pyber Benedek 1484-ben Mátyás királytól kapta címeres levelét és nemességét. Ugyan ekkor élt Pyber Bálint is, a ki tán amannak testvére volt.
A család címere következő: a pajzs felső osztályában kék udvarban arany korona van, mögötte két liliomos bot van keresztbe helyezve; a pajzs közepét vörös udvar foglalja el, melyben teste egy részével hód (biber) látható, a mint a folyamot képző alsó osztályban úszik, első jobb lábával ezüst keresztet tartva; a folyam alján hármas szikla emelkedik. A pajzs fölötti sisak koronáján két szétfeszített sasszárny között, melyek közül a jobb oldali félig vörös, félig ezüst, a másik félig arany, félig kék, szintén ezüst kereszt emelkedik ki. A foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
János a váradi püspök, egy, 1619. évi pecsétnyomaton e címert következő módosítással használta, a pajzs alján hármas fehér halom látszik, fölötte folyam hullámzik, abból a hód felálló helyzetben emelkedik fel, ezüst keresztet tartva. A pajzs fölötti sisak koronáján két liliomos bot közt kereszt látszik. Tehát a pajzsbeli korona, és a pajzs fölötti szárnyak nem voltak rajta A család előnevét „Gyerkény”-ről írta. [1]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
gyerkenyi Pyber szerkesztés
Pyber László, gyerkenyi (Nagyszombat, Pozsony vm., 1649. máj.-Nagyszombat, 1719. márc. 5.): választott püspök. - Ev. édesanyja az esküvőjére katolizált. ~ Nagyszombatban, Győrben, 1667: a Pázmáneumban tanult. 1669. X. 28: a CGH növ-e lett. 1673. IV. 6: papként tért haza. 1676: somorjai, 1678: szeredi plnos, 1679. X. 11: esztergomi knk., szentbenedeki pref. 1684: Thököly csallóközi biztosa, 1685. XII. 18: zólyomi főesp., 1687: nagyszombati plnos, 1689. VIII: szentgyörgymezei, 1693. X. 4: szenttamási prép., 1696. IV. 12: almisi vál. pp., majd kir. tan., a kir. tábla tagja, lekéri apát, 1705. X. 16: kápt., 1707: ált. helynök, VI. 6: a kurucok elfogták, mivel nem akart részt venni az ónodi ogy-en. - Utóda az almisi c-en 1719. III. 19: Olasz Pál. 88.[4]
- Irodalom:
Magyar katolikus lexikon - Pyber címszó [5]
Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok 1100-1900. Esztergom, 1900. 299.
A római Collegium Germanicum et Hungaricum magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai. Közrebocsátja Veress Endre. Bp., II. 1917. 67.
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: