Címerhatározó/Töttös címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Töttös család címerével foglalkozik.
bátmonostori Töttös
szerkesztés
A Töttös család címere: kakas a pajzson és a sisakon - egy 1461-ből származó okirat pecsétjén (MOL Dl. 81 418, Z. X. 134.)
A Töttös család a Becsei család egyik mellákága volt.
A Becsei család családi jegyzéke (Püspöki Nagy Péter családi táblájának (232.) felhasználásával)
0 Chata (a család első ismert őse)
- 01 Becsei Imre †1333/34
- 02 Tövises Tamás feltehetően † utód nélkül
- 02 Vesszős György a Zselizi Vesszős család alapítója
- 02 Töttös István a Bátmonostori Töttös cs. alapítója
- 01 Hartmann †1311 utód nélkül
- 01 Márk †1311 előtt utód nélkül
- 01 Egyed 1327 eml.
"A XIV. század elején Zseliz első ismert birtokoscsaládja fokozatosan kihalt. Úgy tűnik, hogy a család végleges elmúlása a Károly Róbert és III. Csák Máté közti harcokkal függ össze.
...
Csák Máté első fegyveres összetűzése az uralkodóval, III. Andrással, 1299-ben történt. A király fegyveres támadást intézett ellene, amelynek vezérévé a Bény nemzetségből származó Kázmért nevezte ki. Ez után az esemény után a bényi család zselizi ágának több férfitagjával, Dénessel, Lászlóval, Becével és Péterrel az oklevelekben többé már nem találkozunk.
Csák Máté a legnagyobb ellenállást 1310 után fejtette ki, melyet Károly Róbert harmadik megkoronázásáról való távolmaradásával jelzett.
....
Nem sokkal ezután, 1322-ben bukkan fel a lévai vár új várnagya, Becsei Imre tárnoknagy, aki egyúttal Bars vármegye főispáni hivatalát is megszerezte. Becsei Imre köznemes származású volt. Mihelyt Károly Róbert Magyarországra jött, szolgálatába állt. A király egyszerű servienséből az ország egyik legvagyonosabb mágánásábá lett. Bars vármegye főispáni tisztségében egyike volt azoknak, akik a Károly Róbertra támadó Zách felicián nemzetségén végrehajtották a vérbosszút. A Képes Krónika híradása szerint Zách felicián Sebe nevű leányát ő fejeztette le a lévai piacon. Halálát 1333-ra vagy 1334-re tehetjük. ... A családi nagybirtok kiépítésére és politikai karrierre való tudatos törekvését fiai a Töttösnek nevezett István és a Vesszősnek nevezett György is örökölték. Atyjuk halála után, 1334-től közösen viselték a lévai várnagy és bars megye főispánja hivatalát. Néhány évvel később már a királyi testőrgárda tagjai "aule regie miles"-ek voltak. Közös előrehaladásuk csak azután kezd egyéni irányt venni, amikor elérték a királyi "főajtónálló mester" méltóságot. Ezzela tisztséggel a királyi tanács tagjaivá lettek. Úgy tudjuk, Töttös mester 1342-től, Vesszős mester pedig 1347-től viselte ezt a tisztséget. Töttös mestert az oklevelek 1343-ban már budai várnagyként említik, de lévai várnagyi hivatalát is tovább viselte. Testvére, Vesszős mester ugyanakkor saskői várnagy lett. Nagy Lajos olaszországi hadjárata előtt, 1346-47-ben még egy közös hivataluk volt: a királyi székhely, Visegrád várának várnagysága.
...
Nagy Lajos király birtokot cserélt velük. A Csepel-szigeti Becse és Pereg, családi birtokuk központja a királyi major szomszédságában feküdt. ... Nagy Lajos király 1347-ben mindezért cserébe három falut adott: Zselizt, amely ekkor ismét királyi birtok volt, Udalt és Mártondot.
...
Atyjuk, becsei Imre Bars megyében fekvő birtokai az új szerzeményű zselizi birtoktömb közelében terültek el. Ezt a birtokot Becsei Imre fiai egyre inkább növelték. ... Becsei Imre fiainak Bars-Hont megyei birtoka mintegy 16, többé-kevésbé egymással szomszédos vagy egymáshoz közel felvő faluból állt. Zseliz ennek az uradalomnak lett gazdasági központja és székhelye.
...
Az itteni uradalom XIV. századi kiterjedése önmagában elegendő arra, hogy a mágnási nagybirtokok közé soroljuk. Ebben a korban az olyan uradalom, amely 10-40 faluból állt, már nagybirtoknak számított. A zselizi uradalom birtokosai ennél sokkalta gazdagabbak voltak. A XIV. és XV. század folyamán Magyarország különböző részein rövidebb-hosszabb ideig mintegy 150 falut birtokoltak. Birtokaik állandó, szilárd magvát körülbelül 50 falu alkotta. Mivel a mágnások sorába tartoztak, rendszerint jelentős országos hivatalokat viseltek.
...
Történetírásunkban többé-kevésbé háttérbe szorul az a tény, hogy a Becseiek eredeti első székhelye tulajdonképpen Zseliz volt. A család későbbi birtokviszonyai és politikai szereplésének következtében előszeretettel emelik ki Töttös István kétségtelenül nevezetesebb utódait, a Bátmonostori családot.
...
Becsei Imre halála után annak három fia: Töttös, Vesszős és a Tövisnek nevezett Tamás 1335-ben egymás közt megosztozott a család ingó vagyonának egy részén. Egyúttal megegyeztek, hogy a fel nem osztott ingóságaikat és az öröklött nagybirtokot közösen fogják használni.
Annak ellenére, hogy a birtok jogilag sohasem lett felosztva, a közös birtokgazdálkodás nyilvánvalóan nem tartott soká. Már 1349-ben arról szerzünk tudomást, hogy Becsei Imre fiainak nagyobbik birtoka, Bátmonostor, Töttös mester két fiának kezén volt. Ez a jogilag nem létező, de a valóságban már végrehajtott birtokfelosztás ekkor még nem nyerte el végleges alakját. Ez is igazolja, hogy Töttös és Vesszős mester gyermekei még nem használtak birtokukra utaló előnevet. Előneveik csupán a XIV. század hetvenes éveiben tűnnek fel. ... Később a birtokelkülönítés kovetkeztében Vesszős és Töttös mesterek unokái megalapítják a Zselizi Vesszős és a Bátmonostori Töttös családot.
...
Sajnos I. Vesszős György mester családja nem örökölte alapítója képességeit. Legkiválóbb fiai, János és Tamás csupán örökségük megtartására voltak képesek. " (Püspöki Nagy 73-79.)
- Irodalom:
Püspöki Nagy Péter: Zseliz város címere. Pozsony, 1976. 75.
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: