Kertészet/Futrinkák

(Carabidae szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 9772 bájt

Kertészet

Futrinkák


[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Futrinkák]]

Futrinkák
(Carabidae, Syn: -)
Más neve(i): futóbogárfélék


A futrinkafélék a rovarok osztályában a ragadozó bogarak alrendjébe tartozó család. 2020-ig körülbelül 30 ezer fajukat írták le.
Az egész Földön megtalálni őket; a legtöbb faj a mérsékelt övben él. Mintegy 2700 fajuk él Európában (Futrinkák). Magyarországon 13 alcsalád[1] mintegy 650 faja ismert, illetve feltételezett.
Alakjuk és színük is igen változatos. Fejük nagy, előreálló (orthognath típusú), de általában keskenyebb, mint az előtor, oldalt nem terjed túl a csápok tövén.[2]
A növényevő fajok rágói rövidek, de erős, a ragadozó fajokéi hosszabbak, néha egymást keresztezik; a zsákmány megragadását és széttépését fogak segítik. Állkapcsi tapogatójuk négyízű. Csápjaik a homlok oldalszegélye alatt, a rágok töve mögött erednek.[3] Csápjuk általában hosszú (legalább olyan hosszú, mint a fej és az előtor hossza együtt). A csáp mindig fonalas — sohasem bunkós, fésűs vagy lemezes; a fülescsápúfutó-formák (Paussinae) fajainál azonban az utolsó csápízek aránytalanul megnagyobbodtak.
Oldalt kiálló szemük nem feltűnően nagy, sőt gyakran igen kicsi. A barlangokban vagy mélyen a földben élő fajok szeme gyakran hiányzik, egykori helyét csak világos folt jelzi.
A legtöbb faj szárnyfedője hátul lekerekített, a potrohot teljesen fedi. Az előtor háta jellemzően széles, gyakran szív alakú. Felülete általában hosszanti irányban rovátkolt, vagy sorokba rendezett pontsorokkal borított. A röpképtelen fajok szárnyfedői összenőttek, a hártyás szárnyak különböző mértékben elcsökevényesedhetnek.
Potrohukon hat haslemez látható, ami jól megkülönbözteti őket a bogarak többségét összefogó mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjének fajaitól, amelyek hasán csak öt lemez látható.
Lábuk általában hosszú, vékony de erősek, a gyors futásra alkalmas; egyes rövidebb és vastagabb lábú (főleg növényevő) fajok nehézkesebben mozognak. A föld alatt élő fajok mellső lábai ásólábakká alakultak.
Egyes taxonok végbele mellett páros bűzmirigyet találunk. Ezek metakrilsavat és más vegyületeket tartalmazó váladékát veszélyhelyzetben lövellhetik ki.
A megnyúlt testű lárvák fejének mindkét oldalán 4–6 pontszem helyezkedik el. Csápjaik négy ízűek, rágóik sarló alakúak. Bábjuk rendszerint fehér, rajta jól kivehető az előreálló fej, valamint a szájrészek, szárnyak, lábak stb. körvonalai.
A fajok nagyobb része gyorsan mozgó éjszakai vagy nappali ragadozó. Többnyire más rovarokat (főleg rovarlárvákat), férgeket, csigákat zsákmányolnak.
Az éjszaka aktív fajokat jellemzően vonzzák a fények. Városokban rajzásszerűen, egy-két hetes turnusokra főleg a növényevő nagy selymesfutrinka (Harpalus rufipes), és a különböző gyászfutó fajok tűnhetnek fel tömegesen.
A közhiedelemmel ellentétben viszonylag sok fajuk növényevő (elsősorban magevő), ezek közül egyesek alkalomadtán számottevő mezőgazdasági károkat okozhatnak. Ilyen például a gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides), amelynek lárvája a gabonafélék leveleit, imágója az érőfélben lévő szemeket fogyasztja.

A ragadozó fajok igen változatos élőhelyeken fordulnak elő:

Avar és moha között, kövek vagy rögök alatt, odvas fatönkökben stb.
Egyesek csak homokos vagy iszapos talajon találhatók, mások a barlangi életmódhoz alkalmazkodtak, megint mások mélyen a földbe ássák magukat.[4] Jellemző reakciójuk, hogy ha veszélyt éreznek, megtorpannak és szétterpesztett lábakkal a földre lapulnak; ez a jelenség a tanatózis (Futrinkák).
A nőstények által lerakott peték száma erősen fajfüggő; néhány és több száz között változik. Egyes fajok eljutottak a primitív ivadékgondozásig, amennyiben őrzik a petéket. A lárva a harmadik stádium után bábozódik. Ehhez a legtöbb faj lárvája kamrát váj magának a földbe vagy korhadt fába, és abban bábozódik. Az átalakulás egy évig is eltarthat (a kisebb fajoké gyorsabb).
A családot a 2020-as években 22 recens és 2 kihalt alcsaládra osztják. Közel két tucat nem besorolása, illetve elkülönítése megoldatlan.

Recens alcsaládok:

   Apotominae
   pöfögőfutóformák (Brachininae, Bonelli, 1810)
   busafutóformák (Broscinae, L., 1758)
   futrinkaformák (Carabinae)
   homokfutrinka-formák (Cicindelinae)
   Cicindinae
   iszapfutóformák (parti futrinkaformák[5] Elaphrinae, Latreille, 1802)
   Gehringiinae
   lomhafutóformák (Harpalinae, Bonelli, 1810)
   Hiletinae
   Loricerinae (Latreille, 1802)
   Melaeninae
   Migadopinae
   partfutóformák (Nebriinae, Laporte, 1834)
   Nototylinae
   gömböcfutóformák (Omophroninae, Bonelli, 1810)
   ligetfutóformák (Patrobinae, Dejean, 1821)
   fülescsápúfutó-formák (Paussinae)
   hengeresfutó-formák (Psydrinae)
   vájárfutóformák (Scaritinae, Bonelli, 1813)
   Siagoninae
   fürgefutoncformák (Trechinae, Bonelli, 1810)
Egyes rendszertanászok elkülönítik a Pterostichinae alcsaládot is; (az ITIS szerinti felosztásban ez Pterostichitae néven a Harpalinae alcsalád része)

Magyarországon ismertebb fajok

  1. Alföldi homokfutrinka
  2. Alhavasi futrinka (Carabus irregularis)
  3. Aranyfutrinka (Carabus auronitens)
  4. Aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta)
  5. Aranypettyes futrinka (Carabus hortensis)
  6. Balkáni futrinka (Carabus montivagus)
  7. Bőrfutrinka (Carabus coriaceus)
  8. Domború futrinka (Carabus glabratus)
  9. Dunántúli kékfutrinka (Carabus germarii)
  10. Dunántúli vízifutrinka (Carabus nodulosus)
  11. Erdei homokfutrinka
  12. Érdes futrinka (Carabus scabriusculus)
  13. Foltos homokfutrinka
  14. Kertészet/Futrinkák/Gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides)
  15. Gebhardt-vakfutrinka (Duvalius gebhardti)
  16. Kárpáti vízifutrinka (Carabus variolosus)
  17. Kék laposfutrinka (Carabus intricatus)
  18. Keleti kékfutrinka (Carabus violaceus)
  19. Kis bábrabló (Calosoma inquisitor)
  20. Láncos futrinka (Carabus problematicus)
  21. Lapos kékfutrinka (Carabus intricatus)
  22. Ligeti futrinka (Carabus nemoralis)
  23. Linné-futrinka (Carabus linnei)
  24. Magyar futrinka (Carabus hungaricus)
  25. Magyar vakfutrinka (Duvalius hungaricus)
  26. Mezei futrinka (Carabus granulatus)
  27. Mezei homokfutrinka (Cicindela campestris)
  28. Nagy aknásfutó (Acinophus ammophilus)
  29. Nagy selymesfutrinka (Harpalus rufipes)
  30. Nyugati homokfutrinka (Cicindela transversalis)
  31. Öves homokfutrinka (Cicindela hybrida)
  32. Parlagi homokfutrinka (Cylindera germanica)
  33. Parti homokfutrinka (Cylindera arenaria)
  34. Pompás futrinka (Carabus obsoletus)
  35. Ragyás futrinka]] (Carabus cancellatus)
  36. Rezes futrinka (Carabus ullrichii)
  37. Selymes futrinka (Carabus convexus)
  38. Sokbordás futrinka (Carabus hampei)
  39. Sokszínű futrinka Carabus arvensis
  40. Szárnyas futrinka (Carabus clathratus)
  41. Szegélyes futrinka (Carabus marginalis)
  42. Sziki homokfutrinka (Calomera littoralis)
  43. Változó futrinka (Carabus scheidleri)
  44. Zempléni futrinka (Carabus zawadszkii)


  1. Homokfutrinka fajok
  2. Homokfutrinkák ([[]])

Sablon:Futrinkák-trt

Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Futrinkák

A Wikimédia Commons tartalmaz Futrinkák témájú médiaállományokat.