Állatok/Rovarok/Nádi félböde

A lap mérete: 3169 bájt

Kertészet

Nádi félböde

---

Nádi félböde

Nádi félböde

(Coccidula rufa, Syn: -)

Más neve(i): -

A nádi félböde a katicabogárfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, levéltetvekkel táplálkozó bogárfaj.

Eurázsiában honos, a Brit-szigetektől egészen Szibériáig és Mongóliáig. Délen a mediterrán területekig, északon Skandináviáig hatol.

A testhossza 2,5-3 mm. Alakja megnyúlt, ovális. Egész teste vörös vagy vörösbarna színű, csak a szárnyfedők közötti pajzsocska (scutellum) és a vállak környéke lehet sötét. Hasi oldala is vörös, de a tor és a potroh felső része fekete. Felső felszíne finoman szőrözött. Csápjai jóval hosszabbak a fej szélességénél és a családra jellemzően három ízből álló, csonka végű bunkóban végződnek. Az előtor rézsútos, oldalt lekerekített, nagyjából középen a legszélesebb. Egyenletesen domború, felülete finoman pontozott. Szárnyfedői megnyúltak, vállai lekerekítettek, oldalt alig szélesednek ki, kicsivel a középvonal alatt a legszélesebbek. Felszíne finoman pontozott, de nagyobb pontokból álló hosszanti sorok is megfigyelhetők. Lábai hosszúak és karcsúak, a tarsus ("lábfej") négyszelvényes, de háromszelvényesnek látszik, mert a harmadik igen apró és nagy, kétlebenyes második szelvény elfedi.

Lárvája halvány barnásszürke, ritkásan szőrös, testét több hosszanti sor bibircsók díszíti.

Vizes élőhelyek lakója, ártereken, lápréteken, mocsarakban, folyó- és tópartokon, nádasokban fordul elő. Az imágókkal egész évben lehet találkozni, az avarban, növények száraiban telelnek át és már kora tavasszal is aktívak. Jellemzően nádon, gyékényen, sáson láthatóak, ritkábban virágokon is előfordulnak. Tavasz végén és nyáron messzebbre is elkalandoznak, víztől messzebb, kertekben, parkokban is megfigyelhetőek.

Főleg tavasszal párzanak (ritkábban később is) és a nőstények a vízparti növények leveleire vagy szárára rakják petecsomóikat. A lárvák négy fejlődési stádiumon mennek át, mire nyár közepén bebábozódnak és imágóvá alakulnak. Mind a kifejlett bogár, mind a lárva ragadozó, levéltetvekkel táplálkoznak. Egyik kedvenc zsákmányuk a hamvas szilva-levéltetű (Hyalopterus pruni), amely a szilva- és a barackfák mellett a nádat is megtámadja.

A mocsári félböde hasonló méretű és színű, de hátán feketén foltos.

• 
  Imágó
• 
• 
• 
  Lárva
• 
  Báb

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Nádi félböde