Fájl:Újlaki Miklós sirköve és pecsétje,.jpg
Eredeti fájl (610 × 1 470 képpont, fájlméret: 227 KB, MIME-típus: image/jpeg)
Összefoglaló szerkesztés
Újlaki Miklós sirköve és pecsétje
Ismertető szöveg: A sírkövek, sarcophagok s a természetüknél fogva tartósabb lenmaradásra számított mindennemű siremlékek eleitől fogva a legbecsesebb történetírási segédforrások közé vannak sorozva, mint a mellyek felirataikkal s évszámaikkal az illető kor eseményeire, s szellemére, alkatukkal, 8 készületük mivoltával pedig annak külső miveltségére nézve a legbiztosabb adatokat szolgáltatják. Két illy érdekes síremlék rajzát kívánjuk ezúttal az olvasónak bemutatni, mellyek eredetije Szerémvármegyében az illoki (újlaki) minorita rendű szerzetesek templomában találtatik. E két vörös márvány dombormű elseje Újlaki Miklóst, a második, fiát a büszke Lörinczet, az utolsó Újlakit, ábrázolja. Újlaki Miklót, a Hédervári Kont családból eredt macsói bán, Újlaki László fia, szintén macsói bán, erdélyi vajda és bosznyák király, ifjúságát Zsigmond udvarában töltötte s vitézségének már ekkor több rendbeli bizonyságát adta. Később Ulászló által Hunyady János mellé erdélyi vajdává neveztetvén, ennek oldalánál harczolt s az 1442-ki vaskapui fényes győzelemben sem kevés része volt. Forrás: (Vasárnapi Ujság,6. évf. 9. sz. (1859. február 27.))
Az Újlaki család életében végig fontos szerepet játszott különösen két szerzetesrend, a ferences rend és a magyar alapítású pálos rend. Újlakon a 13. század óta működött ferences kolostor, aminek a család akkor lett patrónusa, amikor Kont Miklós, a család őse birtokcserével megszerezte a várat Nagy Lajos idején. Különösen elmélyültek a kapcsolatok Újlaki Miklós idején. Ekkor zajlott a ferencesek reformja, és tört előre a szigúbb obszervánsok ága a minoritákkal szemben. A magyar főurak főleg az obszervánsokat - magyar nevükön cseri barátokat - támogatták, a másik jelentős patrónus Hunyadi János volt, mindketten két-két kolostort alapítottak. 1445 táján vagy nem sokkal korábban alapította a palotai obszerváns kolostort Szűz Mária tiszteletére. 1452 tavaszán már állhatott az épület, mert ekkor kért búcsúengedélyt a rendház számára. 1456-ban itt tartották az obszervánsok generális káptalanjukat. 1522-ben itt öltözött be a rend ruhájába Tomori Pál a későbbi kalocsai érsek. A palotai kolostoralapítás összhangban állhat Újlaki azon 1440-es évekbeli törekvésével, hogy a Dunántúlon önálló fejedelemséget alakítson ki Palota központtal. (Forrás:wikipedia)
Vasárnapi Ujság
Licenc szerkesztés
Ez a kép egy ország, város, tartomány, térség, megye vagy település címerét ábrázolja. Ám a kép pontos forrását és/vagy felhasználási feltételeit felküldője még nem adta meg. Lásd: Szerzői jog, Felküldési útmutató, Képek licenceinek megadása.
Amennyiben a kép lapján megtalálható a pontos forrás és licenc, kérjük távolítsd el ezt a sablont. For visitors from other countries: This image depicts a seal, an emblem, a coat of arms or a crest. This image may not have information on its source and/or copyright status. |
Fájltörténet
Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.
Dátum/idő | Bélyegkép | Felbontás | Feltöltő | Megjegyzés | |
---|---|---|---|---|---|
aktuális | 2014. április 19., 12:41 | 610 × 1 470 (227 KB) | Szegedi László (vitalap | szerkesztései) | Újlaki Miklós sirköve és pecsétje Ismertető szöveg: A sírkövek, sarcophagok s a természetüknél fogva tartósabb lenmaradásra számított mindennemű siremlékek eleitől fogva a legbecsesebb történetírási segédforrások közé vannak… |
Ezt a fájlt nem lehet felülírni.
Fájlhasználat
Az alábbi lap használja ezt a fájlt: