Fájl:A menyői keresztelőmedence Désházy címere.png
Eredeti fájl (567 × 677 képpont, fájlméret: 561 KB, MIME-típus: image/png)
Összefoglaló szerkesztés
Leírás |
A menyői keresztelőmedence Désházy címere |
---|---|
Forrás |
Halmos Balázs: A gótika hatásai a reneszánsz magyarországi elterjedésének első évtizedeiben. Építészettörténet, (2001) III. évf. 1. szám[1] |
Dátum |
|
Szerző |
|
Engedély |
|
Egy még nyilvánvalóbb példa a – feltehetően központi műhelyben faragott, készen szállított – menyői sekrestyeajtó és keresztelőmedence. Mindkettőt Ioannes Fiorentinus látta el kézjegyével, és mindkettőn szerepel az adományozó, Désházy István címere. A két címer azonban – ahogy erre Balogh Jolán feltételezésével szemben (10) Horler Miklós utal – semmilyen körülmények között nem lehet egyazon kéz munkája, a keresztelőmedence címerét nyilván egy tanítvány faragta (11). Az ugyanis kevésbé valószínű, hogy a megrendelő külföldről hívott volna gyengébb képességű mestereket is. Az szintén vitatható, hogy a segédek között ott lehettek-e a mester hazulról hozott tanítványai, így jó okunk van feltételezni, hogy magyar mesterek, mesternövendékek is részt vettek a munkában. Tanításuk azonban nem járt – nem is járhatott – komoly elméleti képzéssel, hiszen, mint jeleztük, erről a tanítóknak is csak alapszintű ismeretei lehettek, és azt a körülmények folytán nehezen is adhatták át. Az all’ antica formavilággal a magyarok tapasztalat útján ismerkedtek meg, így később, ha szabad kezet kaptak, és megpróbáltak túllépni a begyakorolt formák ismételgetésén, az óhatatlanul torzulásokkal járt.
Ne feledkezzünk meg persze arról se, hogy más, kevéssé kiváltságos kőfaragómesterek valóban kénytelek voltak kész művekről másolni a reneszánsz ornamentikát, így azonban – a mester tanultságának és képességének megfelelően – már a valóban provinciális, aránytalanabb, gyengébb minőségű, gyakran gótikus ízű alkotások születtek. Ők inkább falusi templomok kapuit és berendezését, vagy hasonló kisebb munkákat készítettek. A nagy építkezéseken a tanult mestereket foglalkoztatták, és valószínű ők azok, akik közül néhánynak a neve is fennmaradt (Blasius de Dyosgyewr, Ambrosius lapicida de Miskolcz, Georgius lapicida de Miskolcz, Magister Paulus lapicida de Siklois (12)).
10. Balogh Jolán: Az erdélyi renaissance I. Gróf Teleki Pál Tudományos Intézet, Kolozsvár 1943.
11. Horler 1987. [Horler Miklós: A Bakócz-kápolna az esztergomi főszékesegyházban. Helikon/Corvina 1987.]
12. F. Tóth 1977. [Feuerné Tóth Rózsa: Reneszánsz építészet Magyarországon. Magyar Helikon / Corvina, 1977.]
Licenc szerkesztés
Ezt a könyvet (dokumentumot) vagy az itt látható képet a szerzője közkinccsé nyilvánította vagy nem jogosult szerzői jogi védelemre. For visitors from other countries: This work is in the public domain. |
Fájltörténet
Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.
Dátum/idő | Bélyegkép | Felbontás | Feltöltő | Megjegyzés | |
---|---|---|---|---|---|
aktuális | 2018. május 22., 15:17 | 567 × 677 (561 KB) | Szegedi László (vitalap | szerkesztései) | {{Összegzés | Leírás = A menyői keresztelőmedence Désházy címere | Forrás = Halmos Balázs: A gótika hatásai a reneszánsz magyarországi elterjedésének első évtizedeiben. Építészettörténet, (2001) III. évf. 1. szám[http://arch.et.bme.hu/arch_old/epitesz9.html] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} Egy még nyilvánvalóbb példa a – feltehetően központi műhelyben faragott, készen szállított – menyői sekrestyeajtó és kereszte… |
Ezt a fájlt nem lehet felülírni.
Fájlhasználat
Az alábbi lap használja ezt a fájlt: