Fájl:Az esztergomi latinok kettős pecsétnyomójának lenyomata.png

Összefoglaló szerkesztés

2. kép. Az esztergomi latinok kettős pecsétnyomójának lenyomata

Az esztergomi latin polgárok kettős pecsétnyomója (1 — 2. kép) nemcsak a magyarországi, hanem az európai középkori várostörténetnek is érdekes emléke. Az esztergomi városi levéltárban rejtőző értékes műtárgy 1814. január havában került a Nemzeti Múzeumba,1 miután József nádornak a múzeum részére felajánlották. Ebben az időben ugyanis a múzeum ügyeit a nádori hivatal intézte. Korábbi, kalandos történetére Varjú2 hívta fel a figyelmet Podhradczky Józsefnek az Orsz. Széchényi Könyvtárba n őrzött kiadatlan kéziratai3 nyomán, amelyekben a szabad királyi városok címereivel, címer és pecsét adományozó leveleivel foglalkozik. Podhradczky eredeti oklevelek alapján elbeszéli, hogy a pecsétnyomó, amely valamikor régen elveszett, a XVIII. század elején Esztergomtól elég messze, Gyöngyös vidékén került ismét elő. Az értékes leletet az esztergomi tanács megszerezte és III. Károly királynak bemutatta. A város címerét még I. József 1708. február 18-án kelt levele megerősítette. 1725. február 20-án III. Károly a régi, I. József féle kiváltságlevelet átírta és a régi pecsétnyomó használatát is engedélyezte. Az esztergomi tanács igen óvatosan a visszaélések megakadályozására, a pannonhalmi konvent előtt ünnepélyesen kinyilatkoztatta, hogy mindazokat az okiratokat, amelyeket előzőleg ezzel a pecséttel hitelesítettek, érvénytelennek nyilvánítja. Nem tudjuk, mi lett a pecsétnyomó további sorsa, mikor került a városi levéltárba, ahol végül muzeális értékét felismerték.

...

Az esztergomi latinok pecsétnyomójának keltezéséhez az alsó határt tehát Imre király 1202-i aranybullája szabja meg, mert a kilencszer vágott címert először ekkor alkalmazták. Felső határként az 1255. évet kell tekintenünk, mivel az esztergomi latin polgárok fennmaradt legrégibb oklevelét, amelyet már kettőspecsétjükkel hitelesítettek ebből az évből ismerjük. A keltezés alsó határ a azonban 1217-ig eltolódik, ugyanis jóllehet II. András 1213 óta használta első viasz kettőspecsétjét, a sigillum duplex csak 1217 óta szerepel a királyi okleveleken említve is, következetesen.

Több érv amellett szólna, hogy a pecsétnyomó készítését a húszas-harmincas évek között tételezzük fel. A legrégibb nádori kettőspecsétek is a huszas évek körül jelennek meg. Pat nádor — mint láttuk — 1213-ban még egyoldalas pecsétet használt. Gyula nádor már említett kettőspecsétjén kívül Miklós nádor (1220) és Dénes nádor (1227) kettőspecsétjéről tudunk.51 Az esztergomi latinok pecsétje a secretum kifejezés előfordulása miatt Gyula nádor 1224. évi pecsétjével hozható párhuzamba leginkább. Lényeges különbséget nem jelent, hogy az egyiken kilencszer, a másikon hétszer vágott címerpajzs van, mert mind a kettő a királyi pecséteknél is párhuzamosan szerepel. Ugyanis jóllehet az aranybullákon a húszas évektől a hétszer vágott címert alkalmazták, II. András a kilencszer vágott címerrel ellátott viasz, kettőspecsétjét még 1234-ig használta. Tudjuk továbbá, hogy II. András 1224-ben engedélyezte a pecsét használatát az erdélyi szászoknak mint kiváltságos testületnek.52 Nyilván az esztergomi latin polgárok is II. András uralkodása alatt nyertek pecséthasználati jogot és pecsétjük készítőjét feltehetőleg az esztergomi latinok között kereshetjük.

A magyarországi latinokkal, a Latinus elnevezéssel régebben is foglalkoztak.53 A Latinus, Gallicus főként az észak-franciaországi és flandriai vallonok megkülönböztető neve a franciákkal szemben. Az újabb kutatások54 hangsúlyozzák, hogy nálunk a Latinus, majd az ezt felváltó Gallicus név is a latin származású, de különféle nemzetiségű, bevándorolt hospesek gyűjtőneve. A Gallicus jelentésbővüléssel már a XIII. században, a hetvenes évek előtt gyűjtőnévként szerepel.55 Az esztergomi latin polgárok között is vallon, spanyol, olasz származásúakkal egyaránt számolhatunk.56

F. Vattai Erzsébet: AZ ESZTERGOMI LATINOK KETTÖSPECSÉTJE. Archaeologiai Értesítő. 1963. 39-45. [1]

Licenc szerkesztés

Ez a kép egy ország, város, tartomány, térség, megye vagy település címerét ábrázolja. Ám a kép pontos forrását és/vagy felhasználási feltételeit felküldője még nem adta meg. Lásd: Szerzői jog, Felküldési útmutató, Képek licenceinek megadása. Amennyiben a kép lapján megtalálható a pontos forrás és licenc, kérjük távolítsd el ezt a sablont. For visitors from other countries: This image depicts a seal, an emblem, a coat of arms or a crest. This image may not have information on its source and/or copyright status. címer Ország/város/tartomány/térség/megye/település címere yes