Fájl:Budakeszi Weöres címer, Nemescsó 1720 után.jpg

Eredeti fájl(1 200 × 1 222 képpont, fájlméret: 148 KB, MIME-típus: image/jpeg)

Összefoglaló szerkesztés

Leírás

budakeszi Weöres címer, Nemescsó 1720 után

Tarr Imre:
Nagy költőnk, Weöres Sándor őse Weöres Mihály 1638-ban III. Ferdinándtól kapott címeres levelet. Ő és leszármazottai ettől az időponttól kezdve a "budakeszi" előnevet használták. A Sopron megyéből származó Weöres család 1720-ban jutott a nemescsói birtokhoz, ahol a kúria ma is áll.
A címerpajzson kék mezőben, hármas zöldhalmon jobbra lépő, mancsában kardot tartó arany griffet látunk. Ugyanez a motívum ismétlődik meg a sisakon is. Weöres Sándor néhány korai verse még "budakeszi Weöres Sándor" néven jelent meg.


Bauer Marcell:
1638-ban budakeszi Weöres Mihály és általa felesége Talabér Katalin, fia János, továbbá sógora Talabér Balázs kapták a nemességet és a címert. A griff a jobb mancsában pallost tart. (Tehát nem így, mint ezen az ábrázoláson. Nem fogja a kard pengéjét.) Az eredeti armális Szombathelyen a Savaria Múzeumban található.

Forrás

Tarr Imre: Címer kedvelők köre, Facebook. 2021. 12. 17.[1][][]

Dátum


Szerző


Engedély


Fájltörténet

Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.

Dátum/időBélyegképFelbontásFeltöltőMegjegyzés
aktuális2021. december 17., 15:29Bélyegkép a 2021. december 17., 15:29-kori változatról1 200 × 1 222 (148 KB)Szegedi László (vitalap | szerkesztései){{Összegzés | Leírás = budakeszi Weöres címer, Nemescsó 1720 után Tarr Imre:<br> Nagy költőnk, Weöres Sándor őse Weöres Mihály 1638-ban III. Ferdinándtól kapott címeres levelet. Ő és leszármazottai ettől az időponttól kezdve a "budakeszi" előnevet használták. A Sopron megyéből származó Weöres család 1720-ban jutott a nemescsói birtokhoz, ahol a kúria ma is áll.<br> A címerpajzson kék mezőben, hármas zöldhalmon jobbra lépő, mancsában kardot tartó arany griffet látunk. Ugyanez a motívum ism…

Az alábbi lap használja ezt a fájlt: